Túl az idők jelein – II. rész

- Egyfajta kortörténeti dokumentumként is felfogható ez a könyv.

- Az volt az elsődleges cél, hogy egyfajta párbeszédet generáljon a különböző közgazdasági csoportok, ismert műhelyek között a gazdaság jelenlegi állapotáról. Véleményem szerint ma az egyik legfőbb gond az, hogy bár elég nagy baj van a gazdaság és a társadalom különböző területein, döbbenetes, hogy mennyire nincs párbeszéd a különböző felek, csoportok között. Így minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy a különböző felfogásokat képviselő közgazdászok, aktív üzletemberek elmondják a véleményüket. Napjainkban már egyfajta híd épül különböző közgazdasági műhelyek között, bizonyos kérdésekben közös elképzelések alakulnak ki.

- Például?

- Ilyen közös vélemény kezd formálódni arról, hogy például Magyarországon az állami újraelosztás arányát a mostani ötven százalék körüli mértékről negyven százalék körüli szintre kellene levinni, az állami kiadásokat jelentősen vissza kellene fogni, a foglalkoztatást jobban előtérbe helyező gazdaságpolitikát kellene életbe léptetni, amihez adócsökkentésére van szükség.

- Képes erre az ország?

- Nem igaz az, hogy Magyarország ne tudna ugyanolyan jól teljesíteni a gazdaságban, a társadalom különböző területein, mint bármelyik más ország, csak ahhoz jó kormányzás és jó gazdaságpolitika kell.

- Ki kellene tehát lábalni a válságból. Azonban a kormány és az ahhoz tartozó érdekcsoportok még azt sem hajlandók elismerni, hogy mély gödörben az ország. Beszélhetünk akkor egyáltalán válságról?

- A közgazdaságtanban nincsen a válságnak pontos definíciója. Általában akkor beszélünk erről, ha a gazdaság teljesítménye jelentősen visszaesik. Tavaly 0,7 százalékos volt a gazdasági növekedés, idén talán két százalék körül lesz. Ez hatalmas lemaradás ahhoz képest, amit a velünk az Európai Unióhoz egyszerre csatlakozó országok elértek. Ők évi négy-nyolc százalékos növekedést produkálnak. Ráadásul nálunk a problémákat a fogyasztók még rosszabbként érzékelik, mint amilyenek a valós gazdasági mutatók. A reáljövedelem tavaly majd öt százalékkal esett vissza és az idén sem fog növekedni. Összegezve: ma véleményem szerint egyaránt van gazdasági és társadalmi válság Magyarországon.

- Utóbbinak talán még egyértelműbbek a jelei, mint a gazdasági bajoknak.

- Magas az infláció, ez tovább szegényíti az egyébként is nehéz körülmények között élőket. Kevés a munkahely és nem teremtődnek újak, magas a munkanélküliség. Az oktatási rendszert szétzilálták, a nemzetközi rangsorokban egyre lejjebb csúszunk. Az egészségügyi rendszerről nem is beszélek, azt mindenki tapasztalja a saját bőrén. Mindezeket figyelembe véve, azt hiszem tényleg nem túlzás válságról beszélni.

- Nagyon átfogó gazdasági reformokra lenne szükség, bár a reform szót sikerült az utóbbi időben alaposan lejáratni. Az állami kiadások drasztikus csökkentésére lenne szükség. Egy kisebb, hatékonyabb, szolgáltató típusú államot kellene létrehozni. Adócsökkentéssel fel lehetne lendíteni a beruházásokat. Körülbelül egymillió munkahely teremtésére lenne szükség, Magyarország jelenlegi munkaaktivitása ugyanis 57 százalék, amit a fent említett egymillió munkahellyel éppen az Unió által elvárt 70 százalékos szintre lehetne emelni. Ehhez elsősorban adócsökkentés szükséges, de elengedhetetlen a bürokrácia mérséklése is. Vissza kell szorítani a korrupciót. Át kell alakítani az oktatási rendszert. Olyan diplomásokat „termeljenek" a felsőoktatási intézmények, amelyekre a gazdaságnak szüksége van. Jelenleg kevés a műszaki és sok a humán végzettségű fiatal értelmiségi.

- Kulcskérdés tehát a munkahelyteremtés.

- Munkahelyet elsősorban a gazdaság tud teremteni, ezért ösztönözni kell a magánszektort. Az azonban addig nem fejlődik, amíg magasak az adók, nagy a bürokrácia és bizonytalanok a kilátások. Tehát a magánszektoron keresztül be kell indítani a gazdaságot, ez teremthet sok új munkahelyet, így kevesebb ember szorul segélyre.

- A kormány szerint a közgazdászok könnyen beszélnek, nekik nincs politikai felelősségük. Gyurcsány Ferenc az elkezdett változásoknak is megálljt parancsolt. Lehet így kilábalni válságból?

- Az elkövetkező esztendőben, ha marad ez a kormányzat - pláne kisebbségben -, akkor folytatódni fog a lecsúszásunk. Egy átfogó reformhoz erő és bátorság kellene. Bajnai Gordon beszél mostanság járulék- és adócsökkentésről, ez helyes vonal. De ennek egy egész rendszerbe kellene illeszkednie, önmagában nem oldja meg a problémát.

- Bajnai Gordon öt százalékos növekedésről is beszélt a közelmúltban...

- A miniszter úr által említett gazdasági növekedést két év alatt elérheti az ország, a gazdaság stabilizálásához viszont legalább négy-öt év kell.

- Ön szerint ez a kormány képes lehet még a helyes irányba fordítani a gazdaság szekerét?

- Visszakérdezek: ha egy orvos háromszor rosszul operálja meg a beteget, akkor negyedikre meg tudja jól csinálni?

- Pénzügyminisztersége idején 2008-ra datálták az euró magyarországi bevezetését. Mára igen távol kerültünk ettől.

- Gazdaságélénkítéssel és egy új konvergencia programmal az új kormány felállását követő hatodik-hetedik évben be lehetne vezetni az eurót. Ha ez elmarad, a dátum tovább tolódhat.

- A sajtóban már folynak a találgatások arról, hogy a következő választáson egy esetleges jobboldali győzelem után Orbán Viktor helyett esetlegesen ki lehetne a miniszterelnök. Önt is az esélyesek között emlegetik.

- Majd aki megnyeri a választásokat, az eldönti, hogy milyen programot akar csinálni, ahhoz pedig milyen személyekre van szükség.