Az idei stagnálás után 2009-ben várható némi fellendülés a hazai építőiparban – közölte Tolnay Tibor, a Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építési kollégiumának vezetője pénteken Szegeden egy szakmai nemzetközi konferencián.
A magyar építőipar teljesítménye a 2006-os 1,6 százalékos csökkenést követően tavaly 14,5 százalékkal esett vissza – mondta
Tolnay Tibor.
Ismertette: az ágazat árbevétel arányos nyeresége csupán 1-2 százalék, a csőd- és felszámolási eljárások száma pedig rekordot döntött. Hozzátette: az építési árnövekedés tavaly 6,3 százalék volt, ami az energiahordozók jelentős drágulása ellenére sem érte el az infláció mértékét. Elmondta: a konvergenciaprogram következtében csökkentek az állami és önkormányzati beruházások, s a jogi-gazdasági környezet sem kedvez a vállalkozásoknak. A bürokrácia óriási mértékű, egy beruházáshoz legalább 30, egy útépítéshez esetenként több mint 50 különféle engedélyt kell beszerezni – fogalmazott az elnök-vezérigazgató. A fordított ÁFA bevezetése is számtalan kérdést vetett fel, s a vállalkozások helyzetét tovább nehezíti, hogy az adóhatóság az ország egyes régióiban azonos kérdésekben más-más álláspontot képvisel – mondta az elnök-vezérigazgató. Tolnay Tibor szerint a szektor helyzetét jól jellemzi, hogy a vállalkozások száma mintegy 80 ezer, az átlagos foglalkoztatotti létszám csupán három fő, a havi bruttó átlagbér pedig 133 ezer forint. A közbeszerzési eljárások során szinte az egyetlen értékelési szempont az ár lett. Ez azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy az irreálisan alacsony vállalási árak következtében a nem megfelelő minőségben elkészült beruházásoknál akár a teljes uniós támogatást vissza kell majd fizetni – hangsúlyozta a szakember.
Szaló Péter
, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára elmondta: az Országgyűlés előreláthatólag hétfőn elfogadja a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások elősegítéséről szóló törvénycsomagot. A hét törvényt módosító csomag többek között megkönnyíti az építési telkek alakítását, egyszerűsíti a helyi építészeti szabályzat, szabályozási terv módosítását, rögzíti a településrendezési tervre, építészeti, műszaki tervre vonatkozó szerződések tartalmi elemeit, valamint pontosítja az építésügyi hatósági jogköröket. Egyszerűbbé válik az elvi építési engedély kiadása, a szakhatósági és jogorvoslati eljárás, bizonyos engedélyek kiadásának határideje pedig hatvanról tizenöt napra csökken – mondta a szakállamtitkár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.