A magyarok összefogása néhányszor világtörténelmet írt

A trianoni békediktátum aláírásának napját 2010-ben nyilvánította az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává. Dr. Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója szerint ez a döntés is segíti, hogy újra egységes legyen a Kárpát-medence magyarsága.

Milyen üzenete van napjainkban Trianonnak?

100 évvel azután, hogy a környező államok megszállták a történelmi Magyarország területének nagyobbik részét és 98 évvel azt követően, hogy a megszállást törvényesíteni kívánó békediktátumot 1920. június 4-én Magyarország kénytelen volt aláírni, Trianon üzenete jottányit sem változott: a demokratikus és szociális jelszavakkal történő - világtörténelmileg első - tömeges visszaélés, a tények korlátok nélküli hamisításának legalizálása, a civil lakosság ellen elkövetett tömeges erőszakos cselekmények, valamint az európai diplomácia 20. századi züllöttségének első nagy bemutatkozása található a trianoni drapériák mögött. Ma a Trianont követő negyedik-ötödik magyar generáció számára, továbbra is az első lépés megtétele van napirenden, megismerni a 100 évvel ezelőtti események valódi szereplőit, valódi mozgatórugóit és valódi következményeit.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.Adhat egyfajta megnyugvást a határon túli magyarok számára?

Azt hiszem, a külhoni magyaroknak nem megnyugvásra van szükségük, hanem valódi egyéni és közösségi lehetőségeik birtokbavételére. Ennek a munkának az első nagy feladat együttese annak a szimbolikus és anyagi kárpótlási folyamatnak a megindítása és végig vitele, amely az utóbbi évszázad kisebbségi sorban elszenvedett jogtiprásait, a magyar intézményhálózat meggyengítését és megszüntetését, a tulajdonviszonyok megváltoztatását, az etnikai viszonyok állami eszközökkel történő mesterséges átalakítását, a magyarokkal szemben az emberi jogok kollektív megsértését is magában kell, hogy foglalja. Ezt követően kerülhet sor arra, hogy a Kárpát-medencében újra egységes és organikus magyar önkormányzati, egyházi és civil közösségi intézményrendszer alakulhasson ki és a magyar nemzeti közösség ereje, történelmi tapasztalata és innovációja újra betölthesse küldetését valamennyi a Kárpát-medencében együtt élő nemzetiség hasznára és boldogulására.

Manapság egyes politikai erők szívesebben látnák hazánkban azokat, akiknek nincs magyar gyökerük,minden támogatást megadva nekik.Eközbenazoktól, akik az elcsatolt országrészben élnek jogokat vonnának el.Milyen veszélyekkel jár ez?

Magyarország a saját sorsán, 20. századi történelmi tragédiáin keresztül szenvedte meg a koncepciózus bevándorlás- és nemzetiségpolitika hiányának brutális következményeit. Magyarországon helyre kell állítani a „Többes szám első személy” szalonképességét, becsületét, majd primátusát. Öntudatos, jó reagáló képességű, sokszínű és befogadó nemzeti közösség kizárólag ennek az előfeltételnek az elfogadásával jöhet létre. Talán nem véletlen, hogy Trianon után 100 évvel ennek a felismerésnek Európában éppen mi, magyarok vagyunk a zászlóvivői. Jó hír, hogy a történelemnek nincs vége, a meccset még nem fújták le, sőt, ennek a mérkőzésnek belátható időn belül nem lesz vége. A magyarok összefogása néhányszor világtörténelmet írt. A pálya szabad, a labda nálunk.