A hétvégén tartják Havas Boldogasszony ünnepét Szeged-Alsóvárosban

A hétvégén tartják a Havas Boldogasszony nagy búcsút - a dél-alföldi katolikus közösség egyik legjelentősebb ünnepét, a szeged-alsóvárosi ferences templomban, az eseményhez kapcsolódva a népi vallásosság egyik legfontosabb kutatójára, Bálint Sándor néprajztudósra is emlékeznek.

Szombat kora délután megkoszorúzzák Bálint Sándor - egykori szülőháza helyén álló - emléktábláját, majd a tudós szobrát a Mátyás téren, a ferences templom szomszédságában.

A templomban a szegedi Rózsafüzér Társulatok előadásában Mária-köszöntő énekcsokor csendül föl, majd a búcsú programja Bálint Sándor boldoggá avatásáért mondott misével kezdődik, amelyet Serfőző Levente püspöki helynök celebrál. Rózsafüzér-imádság, zsolozsma és a hivatásokért felajánlott szentmise után este görögkatolikus liturgia lesz a templomban, amelyet keresztút és szentségimádás követ a kolostor udvarában. Éjfélkor az elhunytakért ajánlanak fel gyertyafényes szentmisét.

Vasárnap reggel az édesanyai és édesapai hivatásokért, délután pedig a betegekért, idősekért, orvosokért, ápolókért imádkoznak a szentmisén. Reggel Fábri Géza és Ivánovics Tünde Mária-köszöntő énekekkel fogadja az érkező zarándokokat. Délelőtt Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök szabadtéri ünnepi szentmisét celebrál a családokért, azt körmenet követi. A búcsús ünnep vasárnap este Bezzegh Kelemen ferences szerzetes hálaadó miséjével zárul. A búcsú teljes idején lesz lehetőség gyónásra.

Vasárnap kegyhelytörténeti bemutatóra is várják a vendégeket, amelyen bemutatják a templomot és a kolostort: a gyógynövényes kertet, a kőtárat, a kerengőt, a szerzetesi ebédlőt és az alsóvárosi ferences szerzetesek csaknem hatszázéves történetéről szóló kiállítást. A sétán az érdeklődők korabeli dokumentumok segítségével megismerhetik az egykor rengeteg embert vonzó Havas Boldogasszony-búcsú múltját, a búcsújárással kapcsolatos népszokásokat.

A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a Santa Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé, ami a templom eredetlegendájára utal: egy gyermektelen, gazdag házaspár templomot akart építtetni. Szűz Mária egy nyári éjszaka megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahol másnap reggel hó esik. A hó az Esquilinus dombon hullott, a templom fel is épült.

Bálint Sándor néprajztudós kutatásai szerint a Szeged-alsóvárosi templom e kultusz talán legkorábbi emléke Magyarországon, és nyilván a legrégibbek közé tartozik Közép-Európában is. A búcsú története egészen a török időkig nyúlik vissza, a szeged-alsóvárosi ferences templom és kolostor ekkor Dél-Magyarország missziós központja volt.

A búcsújárás kultusza a 17. században már virágzott, a következő évszázadtól pedig már új hivatást is betöltött: Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így Havas Boldogasszony napja ettől kezdve a hazatérés ünnepévé is vált. A 19. századtól már nemcsak a Délvidékről, hanem az ekkor kialakult Szeged környéki tanyavilágból is érkeztek a búcsúba és rokonlátogatóba zarándokok.

A hagyomány az 1500-as évek közepére helyezi a mai is a főoltáron látható kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét. E szerint a Mária-képet a törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke-tóba rejtették el. Pár évvel később egy török katona találta meg és adta át a szerzeteseknek. A tó a nagy szegedi árvízig, 1879-ig megmaradt, akkor feltöltötték. Vizében a búcsúsok megmosakodtak, és ott részesültek a régi népszokás szerinti "búcsúkeresztségben" az első alkalommal oda elzarándoklók.