Hamvazószerda, a nagyböjt első napja van

Templomainkban tegnap ősi szokás elevenedett meg: a hamvazás. A negyedik évszázad óta szokásos rituálé a húsvét előtti negyvennapos nagyböjt kezdőnapjának szertartás része.

A mai nap neve hamvazószerda. A liturgikus rendbe illesztett hamvazás – a hívek homlokára hamuval rajzolt kereszt – a megtisztulást jelképezi. Az ókorban szokásban volt bűnbánati rítus szerint aki hamut szór a fejére, lelki értelemben tisztává lesz. A hét vasárnapján ez a szertartás megismétlődik.

A régi szóval ezt a napot böjtfogószerda névvel is illették. A húsvétra való ráhangolódás, a lelki készülődés idejének kezdetét mutatja. A böjtidőt célszerűen negyvennaposnak mondják, bár ekkortól húsvét vasárnapig negyvennél több, éppen negyvenhat nap telik el. A hatnapos „többlet” magyarázata, hogy az egyház a vasárnapot nem tekinti böjti napnak, így az erre a ciklusra eső hat vasárnapon a vallása reguláit követőnek sem kell megtartóztatnia magát.