Szijjártó Péter: identitásunk gyökere az elvégzett munka és a hit egysége

Identitásunk gyökere az elvégzett munka és az imádságos hit egységében rejlik - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a bencés, a ciszterci és a piarista diákszövetség centenáriumi ünnepségére küldött videóüzenetében.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a mai napig hálás azért, hogy a győri bencéseknél töltött majdnem négy éve során ezt a nevelést, valamint "az elvégzett munkának és a hitnek az egységét" kaphatta meg útravalónak. A diákszövetségek centenáriumi éve megadja az alkalmat és a lehetőséget arra, hogy megtapasztaljuk az összefogásnak, az egységnek az erejét. Szijjártó Péter arra kérte a jelenlévőket, hogy folytassák azokat az erőfeszítéseket, amelyek az egységre és az erőre irányulnak. 

 - fogalmazott.
 

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára arról beszélt: az akkori minisztérium a kommunizmus legsötétebb évtizedei alatt eléggé megkeserítette egykori diáktársaik életét, de most a tárcánál a hat államtitkárból négy szerzetesrendi diák volt, és pusztán ez a tény is jól rávilágít arra, hogy a rendszerváltástól napjaikig jó irányba fordultak a dolgok.
    

 - mondta.

Takács Péter kiemelte, komoly felelőssége van az iskoláknak és az öregdiákoknak is, hogy a folyamatok ne forduljanak vissza, az irány megmaradjon.
 

Az államtitkár szerint a kérdés az, hogy milyen Magyarországot szeretnénk: olyan országot, amely krisztusi alapokon áll, keresztény értékrendre épül, az örök isteni értékek talapzatán áll, vagy ezzel ellenkezőt, woke ideiológiát, jóemberkedést, gender lobbyt, új marxistákat?

 - tette hozzá Takács Péter. 

Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke, volt győri bencés diák, az ünnepséget szervező Szerzetesi Iskolák Diákjainak Társaság vezetője (SZITA) elmondta: a társaság, a magyarországi szerzetesrendi diákszövetségek együttműködési fóruma 2022-ben jött létre, száz évvel azt követően, hogy 1922-ben Klebelsberg Kuno akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére megalakult az első szerzetesrendi nevelésben részesültek tömörítő diákszövetség: a ciszterci. Ezt követte 1923-ban a bencés és a piarista diákszövetség megalapítása.

Mint elmondta, a SZITA keretei közötti együttműködésben a legnagyobb tagsággal és múlttal rendelkező szerzetesrendi diákszövetségek vesznek részt: a Bencés Diákszövetség, a Magyar a Ciszterci Diákok Szövetsége, a Magyar Piarista Diákszövetség, a Ferences Öregdiákegyesület, a Miasszonyunk Iskolanővérek Diákjainak Országos Szövetsége. Az együttműködés célja a tapasztalatcsere és közösen elhatározott társadalmi jelentőségű programok megvalósítása, mint amilyen 2023-ban a bencés, ciszterci és piarista diákszövetségek alapításának századik évfordulójának közös megünneplése.
 

Tóth András szólt arról is, miután még élnek azok a generációk, akik el tudják mondani, hogy miben is ragadható meg a Magyarországon évszázadok óta jelen levő szerzetesi nevelés lényege, ezért össze akarták gyűjteni ezeket a tapasztalatokat, hogy akár olyan oktatási körülmények között is megvalósíthatók legyenek, ahol már kevesebb a szerzetes tanár. Ennek érdekében a SZITA a Magyar Diplomáciai Akadémia támogatásából kutatást indított.

Nógrádi László, a Bencés Diákszövetség elnöke azt mondta: a környezetünk, a gyorsuló idő, egy érdekek által vezérelt, rohanó világba szédít minket, de szerencsére vannak olyan értékeink, amelyek minden időben értékek, mértékek maradnak.

Pólya Viktor, a Magyar Ciszterci Diákok Szövetségének elnöke kiemelte, a közösség az az a többlet, amit a szerzetesek által "magunkba szívhattunk", amikor szerzetesrendi közösségek a saját maguk közösségi formájukba meghívást adtak. 

 - mondta.
 

Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke az említett kutatás egyik megállapítását kiemelve azt mondta: a szerzetesrendi iskolák nem az egyformaság, hanem a sokféleség iskolái: miközben vannak általános jelenlévő jellegzetességek, tettenérhetők megkülönböztető sajátosságok is.