Magyar nyelvű katolikus-protestáns Biblia létrehozásáról is tanácskoznak Szegeden

„Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban” címmel rendezik meg a 27. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát, amelyen egy hiánypótló mű, egy katolikus-protestáns magyar nyelvű bibliafordítás lehetőségeit is vizsgálják a szakemberek.

A téma mindig az utcán hever – tartja a mondás, amit a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia is mindig szem előtt tart.

Benyik György

, a konferencia igazgatója elmondta, azt tapasztalhatjuk, hogy a probléma a vallások és etnikumok között éleződő konfliktusok, ezért döntöttek úgy, hogy idén a vallási és kulturális konfliktusokat az őskeresztény időszakában vizsgálják, hogy számba vegyék, hogy a kereszténység egykor miként is oldotta meg a külső és belső konfliktusait. „Nagyon érdekes, hogy egy másik korban, a kereszténység kezdetén legalább olyan élesek voltak a konfliktusok, mint amit ma tapasztalhatunk. A keresztény egyház indulásakor ugyanis nem volt religio licita, azaz legálisan engedélyezett, mégis tisztelet tudott szerezni a hellén városi közösségekben, másrészt elérte bizonyos idő után, hogy elfogadták. Ahogy ifjabb

Plinius

leírta rendőri jelentésében, a keresztény egyház tagjainak az volt a jellemzője, hogy a szavukat megtartják, a kölcsönkért dolgot visszaadják, és úgy érezték, hogy egy olyan csoporttal szemben fellépni, amely jogilag ugyan törvényen kívül áll, de a legmagasabb hellenisztikus etikát képviseli, felesleges lenne” – szemléltette a keresztény egyház születése körüli időszak jellemzőit Benyik György. A 27. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciáról elmondta, a 24 előadót felvonultató tanácskozáson az előadások mellett több munkacsoport is tevékenykedik. Az egyik az Újszövetség pogány hellenisztikus irodalmi hátterét vizsgálja, a Biblia-hatástörténeti munkacsoport pedig a szentírási ihletettségű alkotásokat a magyar irodalomban. Van egy olyan munkacsoport is, amelynek tagjai egy magyar katolikus-protestáns Biblia fordításának a lehetőségeit vizsgálják a közös keresztény tanúságtétel jegyében. „A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából el szeretnénk indítani egy kezdeményezést, hogy fölfedezzük azt, ami összeköt, például az Isten igéje, a biblia azonban Magyarországon közös katolikus és protestáns fordításban nem jelent meg. Ezt a munkát szeretnénk előkészíteni” – magyarázta. Németországban, Franciaországban és Olaszországban már létezik ilyen közös fordítás, igaz azt is érdemes tudni, hogy a nyugati nyelvterületeken sokkal több szakember is van, akik ebben a munkában részt tudtak venni. Megjegyezte, a biblikusok nem ökumenikus párbeszédet folytatnak, hanem interkonfesszionális, vagyis felekezetközi munkát végeznek. „Meglehetősen furcsa lenne, ha Jézusnak feltennénk azt a kérdést, hogy evangélikus, református vagy katolikus. Nem az volt a szándéka, hogy elkülönüljünk és szembeszálljunk egymással, hanem az, hogy »mindnyájan legyetek egyek«. Az egység azonban csak úgy állítható helyre, ha visszamegyünk a forrásokhoz” – mondta el a konferencia igazgatója, aki azt tapasztalja, hogy az emberek vágynak erre az egységre. Benyik atya szerint ezt bizonyítja

is, amelynek létrehozásában 5000 ember vett részt. Most egy hangos Biblia elkészítésén dolgoznak, háromperces részletekben már megkezdték a szöveg rögzítését, az Újszövetség már 30-40%-ában fel lett mondva. Benyik Györgytől megtudtuk, Szegeden majd szeptemberben lehet csatlakozni a kezdeményezéshez.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyfajta kulturális amnéziát figyelhetünk meg, hiszen azok, akik különböző vallások és felekezetek nevében föllépnek, nem ismerik az adott vallásoknak és felekezeteknek a tanítását, ami nemcsak a muszlimokra igaz, hanem a keresztényekre is. Példaként Benyik György azt hozta föl, hogy a magyar férfilakosság zöme fel tudná sorolni, hogy a futballcsapat ki ellen hány gólra is győzött, ám azt nem tudják, hogy a „Tebenned bíztunk eleitől fogva” hol van, vagy épp, hogy a tízparancsolat nem egy keresztény tanítás, hanem a zsidó etikának a legmagasabb szintje, azt nagyon kevesen tudják. „Ezt a kulturális amnéziát szeretnénk megszüntetni, ez a konferencia egyik küldetése. Amennyiben tudatosítjuk, hogy a legértékesebb kulturális kincsünknek, a bibliának és az egyéb humánus irodalmi műveknek a köztudatban való tartása az a mentális egészségünk szempontjából nagyon fontos dolog, akkor elvégeztük az egyik feladatunkat” – fogalmazott. Hozzátette, nemcsak a bibliakutatók küzdenek ezzel, hiszen

Arany János

nyelvét sem ismerik a ma sms-ező diákok, és ezt is fel kellene eleveníteni Benyik György szerint, gond nagy különbség van aközött, hogy irodalmi és vallási kincseink csak egy polcon porosodnak vagy a fejünkben vannak. „Ahhoz, hogy ezek a társadalomra hassanak, élő tudássá kell változtatni, leemelni a polcról és beletenni a fejekbe” – összegzett a plébános. A

Jakubinyi György

gyulafehérvári érsek,

Kiss-Rigó László

megyéspüspök,

Joachim Gnilka

német teológus,

Szuromi Szabolcs

, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és

Martos Levente Balázs

, a Pápai Biblikus Bizottság tagja védnökségével zajló 27. Szegedi Biblikus Konferencia keretében egy zárónyilatkozatot is elfogadnak, amely a katolikus-protestáns Szentírás fordítással kapcsolatos. Benyik György reméli, hogy felkarolják az illetékesek a gondolatot, a római Katolikus Püspöki Kar már ki is jelölte azt a négyfős bizottságot, aki ezt a mintegy tízéves munkát koordinálja. A konferencia igazgatója úgy véli, elsődlegesen a szándékra vagy szükség, vagyis az az alapkérdés, hogy a szakemberek mennyire tartják szem előtt az egység fontosságát.