A reformáció tanításai 500 évvel később is eligazítanak és válaszokat adnak

"Ha a Biblia fényében vizsgáljuk a jelenkor történéseit, legyenek azok történelmi vagy gazdasági események, arra nézve is komoly eligazítást és válaszokat kaphat a ma embere." Juhász Andrással, a Szeged-Kálvin Téri Református Egyházközség lelkipásztorával, a Csongrádi Református Egyházmegye esperesével arról beszélgettünk, miként állják meg helyüket a református egyház közel 500 éves tanításai.

A reformáció napja a protestáns egyházak október 31-i ünnepnapja annak elmékére, hogy 1517-ben

Luther Márton

ágoston rendi szerzetes, a teológia doktora, a wittenbergi egyetem tanára 95 tételével elindította a lelki-szellemi mozgalmat. A tételek kiszögelésének 150. évfordulóján

II. János György

által vezetett evangélikus tanács elrendelte, hogy október 31. a vallásjavítás kezdőpontjaként ünnepeljék. Ezekben a napokban országszerte, így Szegeden is protestáns napokat tartanak. "Reformátusnak lenni azt jelenti számomra, tisztában vagyok azzal, hogy az életem, az egyház élete és ezen belül a gyülekezetek élete folyamatos reformációra szorul. Az a legfontosabb, hogy először egyéni szinteken vizsgáljuk saját életünket, akkor látjuk azt, miben tér el Isten akaratától. Ha ezt észrevesszük, változtatni kell az eltéréseken. Először a kisközösségek élete, például a család, majd a nagyobb közösségek élete változhat" - válaszolta

Juhász András

, a Szeged-Kálvin Téri Református Egyházközség lelkipásztora, a Csongrádi Református Egyházmegye esperese arra a kérdésünkre, mint jelent ma reformátusnak lenni. Isten igéjében, a Biblia tükrében kell vizsgálni az életet, azonban a lelkipásztor szerint nem szabad leragadni a 16. és a 17. századi taníttatások megfogalmazásánál. "Nagyon örülök annak a megfogalmazásnak, amit bölcs hitvalló eleink tettek, hogy eljutottunk egy látásmódra, de aki minket jobbra tanít a Szentírás alapján, az előtt készek vagyunk meghajolni. Mindig egy egyszerű példával szoktam élni: bár a Bibliában nem szerepel, hogy add át a helyedet az időseknek a villamoson, viszont ezt le lehet vezetni az idősek tiszteletéből, szeretetéből. Ha a Biblia fényében vizsgáljuk a jelenkor történéseit, legyenek azok történelmi vagy gazdasági események, azokra nézve is komoly eligazítást és válaszokat kaphat a ma embere. Sokak nehezen fogadták el azt a migrációval kapcsolatos Csongrád megyei nyilatkozatunkat, amiben egyértelműen megfogalmaztuk hitbéli látásmódunkat, miszerint a történelem ura az Isten, nem pedig az emberek uralják a történelmet. Ezt valljuk ma is mindenfajta történelmi eseményt szemlélve." Juhász András szerint minden Isten akaratából és bölcsességéből történik, ezért sosincs ok félelemre, bármilyen mostoha, új idők következzenek. Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van - ezt a klasszikus igét pedig azok is gyakran felemlegetik, akik nem istenfélő emberek. De hogyan lehet megszólítani a mai gyerekeket, fiatalokat a reformáció taníttatásaival? Az esperes úgy véli, ennek legjobb ám még tanulandó színtere az iskola, azon belül a hit- és erkölcstanoktatás. "Függetlenül attól, hogy hittanórára vagy erkölcstanórára jár egy gyermek, tehát egyházi vagy világi oldalról közelítenek hozzá, a lelkét próbálják elérni. A törvényalkotók rájöttek, nem működik az 'ép testben épp hogy élek-elv', ahogy a fiatalok többsége korábban. Azelőtt nem fektettek hangsúlyt a gyerekek lelkére, pedig ha azt elhanyagolják, akkor előbb-utóbb megbetegszik. Ragyogó lehetőségnek látom a hit- és erkölcstanoktatást, hiszen nincs olyan gyülekezetünk, ahol ne lenne valamilyen ifjúsági óra, ne zajlana a gyermekek tanítása. Minél korábban kezdjük el az alapvető értékeket tanítani a gyerekeknek, akár a családon belül, annál hamarább lesz fogékony a lelkük a fejlődésre." Juhász András azzal zárta gondolatait, az iskolából hazavitt értékek, taníttatások akár a szülőkre is kihathatnak, s olyanok, akik elhagyták a gyülekezetüket vagy addig nem érdeklődtek iránta, visszatérhetnek hitükhöz.