Az argentin Jorge Mario Bergoglio a 266. pápa (FRISSÍTVE)

Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost választották meg a római katolikus egyház új vezetőjének, aki az I. Ferenc nevet választotta - jelentette be Jean-Louis Tauran, a korelnök protodiakónus bíboros szerda este.

Portré:

Az első latin-amerikai és az első jezsuita pápa 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban. Vegyésznek készült, de végül a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe. A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított, 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetési képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1998-ban lett Buenos Aires érseke, 2001-ben nevezte ki bíborossá II. János Pál pápa, három vatikáni kongregációnak is tagja, 2005 óta az Argentin Püspöki Konferencia elnöke. A lengyel pápa halála után tartott konklávén a kiszivárgott hírek szerint ő volt Joseph Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa legnagyobb vetélytársa, s állítólag a szoros negyedik forduló után maga kérte, hogy támogatói ne rá szavazzanak. Bergoglio konzervatív teológiai nézeteket vall, elutasítja az abortuszt, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. Ugyanakkor küzd a társadalmi igazságtalanságok ellen, határozottan kiáll a szegények mellett, ami különösen népszerűvé tette a válságok sújtotta Argentínában, együttérzést mutat az AIDS-betegekkel és megrótta azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak megkeresztelni a házasságon kívül született gyermekeket. Az evilági dolgokat elutasítja, érsekként sem volt autója, inkább a tömegközlekedést használta, nem volt hajlandó beköltözni a fényűző főpapi rezidenciába, s állítólag még ételeit is maga készíti. A Latin-Amerikában született felszabadítási teológiától (amely szerint az egyháznak Jézus tanítását követve politikailag is a szegények oldalára kell állnia) távolságot tart, de közel áll a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz. Személye hidat képez a harmadik világhoz: olasz származású argentin, aki Németországban tanult, jezsuitaként pedig egy nemzetek fölötti regionális közösség tagja. Az egyházat megrázó botrányokban érintetlen, s mind a konzervatív, mind a mérsékeltek tisztelik intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját. Megválasztása jelzi, hogy az egyház nagyobb súlyt helyez az Európán kívüli világra, ahol immár a katolikusok többsége - egyedül Latin-Amerikában 42 százalékuk - él.

I. Ferenc: a világ végéről választottak pápát

20.40

Úgy tűnik, a bíborosok a "világ végéről" választottak pápát - mondta szerda este a Szent Péter-téren összegyűlt tömeg előtt az új pápa. Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, aki I. Ferenc néven foglalja el - első latin-amerikaiként - Szent Péter trónját, fehér pápai ruhában állt a Szent Péter-bazilika erkélyére szerda este, onnan üdvözölte a hívőket. "Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, hogy bíboros testvéreim a világ végérre mentek érte. Köszönöm a fogadtatást" - mondta az új katolikus egyházfő.

20.15

Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost választotta meg a konklávé a római katolikus egyház új vezetőjének - jelentette be Jean-Louis Tauran, a korelnök protodiakónus bíboros szerda este a Szent Péter-bazilika erkélyéről röviddel este nyolc óra után. A 266. pápa a Ferenc nevet választotta, így I. Ferenc néven foglalja el - első latin-amerikaiként - Szent Péter trónját. Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires 76 éves jezsuita érseke. Szinte az egész karrierjét a hazájában, Argentínában töltötte. Állítólag ez a szerényen a háttérbe húzódó, alázatos bíboros kapta a második legtöbb szavazatot 2005-ben, XVI. Benedek megválasztásakor. Bergoglio javára írják az argentin katolikus egyház megújítását, amely az egyik leginkább konzervatív volt Latin-Amerikában.

Korábban írtuk:

Fehér füst szállt fel szerdán 19 óra 6 perckor az eredményes szavazás jeleként a Sixtus-kápolna kéményéből, majd megszólaltak a harangok is, amelyek megerősítették az új pápa megválasztásának tényét. A megválasztott nevét egyelőre nem közölték, azt a katolikus egyház hagyományainak megfelelően egy órán belül jelentik be a Szent Péter téren egybegyűlt tömeg előtt. http://www.youtube.com/watch?v=QU2w-gTyXBM&feature=share

Zúgtak a harangok Budapesten

Zúgtak a harangok az új pápa megválasztása alkalmából szerda este Budapesten. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztálya közölte az MTI-vel: az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében elrendelték, hogy a pápa megválasztásakor konduljanak meg a templomok harangjai. Az eredményes szavazás jeleként szerdán 19 óra 6 perckor szállt fel a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből, majd megszólaltak a harangok is, először a Szent Péter-bazilikában, majd egész Rómában, amelyek megerősítették az új pápa megválasztásának tényét. A várakozásoknak megfelelően a pápaválasztó bíborosok gyors döntést hoztak: már a második napon, az ötödik szavazási fordulóban döntést tudtak hozni az új egyházfő személyéről. A megválasztott nevét egyelőre nem közölték, azt a katolikus egyház hagyományainak megfelelően egy órán belül jelentik be a Szent Péter téren egybegyűlt tömeg előtt. A Szent Péter téren várakozó tömeg - hívők, zarándokok és kíváncsiskodó turisták vegyesen - üdvrivalgásban tört ki a fehér füst láttán. A hideg eső ellenére várhatóan százezrek lesznek már a téren, mire az új pápa megjelenik a Szent Péter-bazilika erkélyén. A bíborosok dékánja két kérdést tett fel megválasztása után az új egyházfőnek. Az első: elfogadja-e kánoni megválasztását. Mivel a jelölt az első kérdésre igennel válaszolt, azonnal az egyház pápája és Róma püspöke lett. A második: milyen néven lehet szólítani. Ezt követően az új pápa átment a Sixtus-kápolnából nyíló, "könnyek kamrájának" nevezett szobába, amely nevét annak köszönheti, hogy sok pápa itt engedett szabad folyást érzelmeinek, eltöprengve feladata nagyságán. Ezután magára ölti a Vatikán saját szabója által készített fehér pápai öltözetet. A bíborosok egyenként a pápa elé járulnak, leróva előtte tiszteletüket. Ezt követi az új pápa személyének bejelentése a Szent Péter téren várakozó sokaság és a világ nyilvánossága számára. Ezt a francia Jean-Louis Tauran, a korelnök protodiakónus bíboros teszi meg latinul a következő szavakkal: Habemus Papam (van pápánk). Az új pápa a Szent Péter-bazilika erkélyéről köszönti a rá várakozó híveket, és Urbi et Orbi (a városnak és a világnak szóló) áldásban részesíti őket. A 20. század eleje óta kilenc pápát választottak a Vatikánban, a pápaválasztó konklávék időtartama 2-5 nap között volt. Az előző katolikus egyházfők közül Joseph Ratzingert (XVI. Benedeket) 2005-ben a negyedik, Karol Wojtylát (II. János Pált) 1978 októberében a nyolcadik, Albino Lucianit (I. János Pált) ugyancsak 1978-ban, de augusztusban a negyedik "körben" választották pápává. XVI. Benedek február 28-án mondott le pápai tisztségéről. Az újonnan megválasztott pápa a 266. lesz Szent Péter trónján.

A pápai névválasztás gyakorlata

Miután a Vatikánban felszáll a fehér füst, az új pápának megválasztott bíboros egyik első dolga, hogy megmondja, milyen néven kíván uralkodni. A katolikus egyházfő esetében különösen igaz az a szállóigévé vált az ókori római mondás, hogy a név kötelez (Nomen est omen). 996 óta ugyanis az a szokás, hogy az új pápa annak az elődjének a nevét veszi fel, akinek az irányvonalát folytatni kívánja. A névválasztás ezért az első utalás arról, milyen irányba fordítaná az új pápa az egyház hajóját. Az új pápának közvetlenül a megválasztása után a bíborosi testület dékánja felteszi a kérdést: vállalja-e a hivatalt. A második kérdése rögtön ezután az, milyen néven kíván uralkodni. XVI. Benedek utódja előreláthatólag nem fog új nevet használni, a 265 elődje által használt 82 névből választ. Az egyház történetében a leggyakoribb nevek a János, amelyet 23-szor választottak, továbbá a Gergely, Benedek (16-16), a Kelemen (14), a Leó, az Ince (13-13) és a Piusz (12). Albino Luciani volt 1978-ban az első, aki két nevet választott (János Pál), mert XXIII. János és VI. Pál - a második vatikáni zsinat alatti két pápa - hagyományát akarta folytatni, de mindössze 33 napig volt a pápai trónon. Karol Wojtyla elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Az első pápa, aki a keresztnevétől eltérő nevet vett fel, II. János volt a VI. században. Őt ugyanis Mercuriusnak hívták, vagyis egy római isten nevét viselte, és úgy érezte, nem lenne illendő ilyen névvel irányítani a keresztény egyházat. Néhány száz évvel később, 1009-ben más indoka volt Pietro Boccadeporcónak, aki feltehetően örült, hogy nem kell az eredeti nevén trónra lépnie, az ugyanis azt jelenti, "malacpofa". Így IV. Szergiusz néven uralkodott. A reneszánsz időszakában fordult elő először és utoljára, hogy egy pápa az eredeti nevén regnált. Igaz, ekkor rövid időn belül két bíboros is így járt el, Utrechti Adorján (VI. Adorján pápa) és Marcello Cervini (II. Marcell pápa). V. Márton és XI. Kelemen annak a szentnek a nevét vette föl, amelynek a napján pápának választották.