Jézustól Krisztusig – a történeti Jézus a biblikus konferencián + FOTÓK, HANG

Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a héten a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola nemzetközi biblikus konferenciáját, melyen idén a történeti Jézus-kutatásról lesz szó 23 előadóval, akik többek között Csehországból, Romániából, Németországból, Horvátországból, Kanadából és Japánból érkeztek.

Benyik György

professzor, konferenciaigazgató az esemény nyitónapján portálunknak elmondta,

XVI. Benedek

pápa idénre meghirdette a hit évét, és a

Jézus Krisztusról

szóló könyvével a figyelmet a Jézus-kutatásra irányította. A pápa elmélkedő kétkötetes munkája Jézus az Isten fia, Megváltó, vagyis az egyházban őrzött és történetileg hiteles Jézus-képet erősíti. Az újszövetségi iratok és a bennük található üzenet történeti hitelét az elmúlt évszázadban számos kritika érte, és számos könyv született, amely Jézus személyét szeretné megfejteni. Ismeretes, hogy

Albert Schweitzer

bele is bukott a kérdésbe, elveszítette a hitét, elment Afrikába kutatni, és az evangélikus egyház kiközösítette őt.

A hit fejlődése

Nemcsak Jézus történeti alakját, hanem az újszövetségi írásokon belül a Jézusba vetett hit fejlődését is érdemes vizsgálni. Ugyanazt a hitet Jézusról az újszövetségi szerzők másként fogalmazták meg más-más kulturális közegben és műfajban. „Azonban le kell szögeznünk, hogy a szemtanú elbeszélők mindegyike rögzítette nem csak a Jézussal kapcsolatos rendkívüli eseményeket, hanem azt is, ezen események milyen hatást gyakoroltak saját hitbeli szemléletükre. Vagyis a Jézusról szóló történeti tudósításoknak kezdettől fogva szerves része a Jézusba vetett hitről szóló tudósítás. Az a szemlélet, amely mítosznak tekinti a Jézussal kapcsolatos minden vallási információt, olyan Jézus képet akar rekonstruálni, amely inkább a kutató szemléletét tükrözi, mint a korabeli szemtanúk véleményét. Tudományosan elfogult szemléletről tanúskodik az a prekoncepció is, hogy az újszövetségi iratok elfogultak, és a Biblián kívüli tudósítók objektívek. Josephus Flavius vagy Tacitus írásait éppen úgy átjárja a vallásos gondolkodás és az események értelmezésének szándéka, mint az evangéliumok írásait. Ezért fontos megvizsgálni, hogy az újszövetségi iratokon belül hogyan fejlődik a Jézusba vetett hit, és milyen terminológiai változásokon megy keresztül” – tudtuk meg a konferenciaigazgatótól. Benyik atya azt is hozzátette, az augusztus 21. és 23. között zajló tudományos tanácskozáson Jézus életének mind történeti, mind gazdasági hátterét is vizsgálják, ő maga Jézus és a pénz címmel tart előadást. Azt is elárulta, elképzelhető, hogy a jubileumi konferenciát a Biblia és a gazdaság címmel tartják majd meg. Kezdetben ugyanis a vallási közösségek nem csak hitben való közösséget jelentettek, hanem egy sajátos gazdasági egységet is alkottak, amelynek különös kapcsolata volt a szélesebb társadalommal. A témát most kezdik vizsgálni, valószínűleg Magyarországon az első ilyen konferenciát szervezik meg jövőre Szegeden.

Hittel és kritikusan

„Az idei biblikus konferencia témája a történeti Jézus, vagyis történetírói eszközökkel, kritikusan szemlélt eseménytörténet és Jézus különböző felfogásainak összevetése” – összegzett Zakar Péter történész, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tegnap kitüntetett főiskolai tanár, a GFHF Társadalomtudományi és Szociális Képzési Karának dékánja. Hozzátette: egy hívő történész számára mindig nagyon érdekes feladat, hogy a hitét és a kritikai szemléletét össze tudja egyeztetni. A dékán arról is beszélt, a kereszténység története bőven szolgáltat arra jó példát, hogy nagy tudósok és mélyen hívő emberek sikeresen megoldották ezt a feladatot. Csak egyet említve: a Szeged-Csanádi Egyházmegye alapítója, Szent Gellért püspök – aki kiváló iskolában tanult Bolognában és híres kommentárokat írt (sajnos zömében elveszetek) – kora egyik legműveltebb tudósa volt, ugyanakkor mégis tudatosan ragaszkodott a bibliai örökséghez és a Szentírás gondolkodásmódjához. Zakar Péter azt is hangsúlyozta, a püspök tudományos műveit, azok érvelését is áthatotta a Biblia szellemisége. „Azt hiszem, ez a legizgalmasabb ebben a kérdésben, hogy a 21. században megkívánt kritikai szemléletet ezzel, a keresztények számára adott többlettel, hagyománnyal próbáljuk meg beoltani” – így a történész.

Huszonnégy év számokban

Az elmúlt 24 évben a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia a volt kelet-európai országokban a legnagyobb biblikus konferenciává nőtte ki magát: 3105-en voltak kíváncsiak a seregszemlére, 230 előadás hangzott el, és 21 konferenciakötetet jelentet meg az előadások alapján. Az eddigi összes előadó közel fele, 121 professzor érkezett külföldről. A konferencia minden neves határainkon túli magyar biblikusnak lehetőséget ad az előadásra és a publikálásra, hogy a hazai közönség is megismerhesse őket. Az előadások szövegét tartalmazó köteteket pedig a kisebbségi magyar területekre is eljuttatják.

Jézus és a pogány asszony találkozása

A nyitónapon tartott előadást Martos Levente Balázs, a Győri Hittudományi Főiskola tanára, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola docense Jézus és a szír-föníciai asszony címmel, az alábbi evangéliumi szakasz alapján: „Ezután továbbment onnan, és Tírusz és Szidon vidékére ment. Betért egy házba, de nem akarta, hogy valaki is megtudja; mégsem maradhatott titokban. Mindjárt hírét vette egy asszony is, akinek a lányában tisztátalan lélek volt; odajött és a lábaihoz borult. Az asszony pogány volt, szír-föníciai nemzetiségű, s kérte őt, hogy űzze ki lányából az ördögöt. Ő azt mondta neki: „Hadd lakjanak jól először a gyermekek; mert nem való elvenni a gyerekek kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.” De az asszony folytatta: „Uram! A kiskutyák is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsáiból!” Erre ő azt felelte neki: „Mivel ezt mondtad, menj, kiment az ördög lányodból.” Amikor hazaért, a kislányt az ágyon fekve találta, és az ördög már kiment belőle.” (Mk 7,24-30)

Hallgassa meg a teológust témájáról!