Tizenhét újabb felekezet kaphat egyházi státuszt

A jelenlegi 14-en túl további 17 felekezet kaphat egyházi státuszt az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága pénteki ülésén elfogadott indítvány értelmében. A tavaly decemberben elfogadott egyházügyi törvényt módosítani javasoló előterjesztésről már jövő héten tárgyal a parlament.

A bizottsági indítványt a testület 12 kormánypárti képviselője egyhangúlag szavazta meg, míg a jelenlévő ellenzéki képviselők -

Lendvai Ildikó

(MSZP),

Szabó Tímea

(LMP) és

Zagyva György Gyula

(Jobbik) - nem vettek részt a voksolásban tiltakozásul a szerintük önkényes eljárás miatt. A javaslatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is támogatta. Az ülésen kiderült: a Magyar Tudományos Akadémia nem foglalt állást az ügyben egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a feltételek fennállásának vizsgálata nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség. (Az MTA a múlt héten küldte meg válaszát a parlamenti testület által korábban a törvényi kereteknek megfelelőnek talált harminckét, az egyházi státust december 20-ig kérelmező vallási közösséget illetően.) Szabó Tímea alelnök azt sérelmezte, hogy a bizottság tagjainak nem volt beleszólása, és csak az ülés előtt, illetve annak első perceiben vehették kézbe a testület javaslatát, valamint az akadémia elnökének levelét, így szerinte valójában a bizottság tagjainak nem is volt beleszólása a lista összeállításába. Szerinte a kérdés az, hogy Egerben (a kormánypártok kihelyezett ülésén) dőlt-e el, mely felekezetek kerülhettek a listára. Az ülésen ezzel összefüggésben Eger városát a képviselők többször is példaként említették, hol a várvédő hős egri nőkkel összefüggésben, hol pedig

Gárdonyi Géza

könyvének sorait idézve, politikai oldaltól függően ki-ki a saját igaza alátámasztására. Szabó Tímea bohózatnak és a magyar jogalkotás szégyenének nevezte a történteket, és azt hangoztatta, hogy az egyházi státusz megszerzése nem lehet politikai döntés kérdése. A bizottság elnökével,

Lukács Tamással

(KDNP) arról vitázott, hány európai országban döntenek politikai alapon az egyházak státuszáról. Zagyva György Gyula is azt vetette fel, hogy a 85 jelentkező felekezet közül hány nem felelt meg az előírt kritériumoknak, valamint, hogy az előterjesztésre kerülők "mi alapján lobbizták be magukat". Az ellenzéki képviselő szerint nem az Országgyűlésnek, a politikusoknak kellene a kérdésben dönteniük, hanem egy erre a célra felállított testületnek. Szerinte ugyanis egyértelmű, hogy a listát önkényesen állították össze. Lendvai Ildikó a törvényt halottnak nevezte, aminek már csak "a körme nő", és úgy vélte, annak alapján nem lehet élő szervezeteket elbírálni. Azt mondta, az akadémia helyes döntést hozott, amikor nem foglalt állást a kérdésben, és ezzel "visszadobta a labdát" a bizottságnak. A szocialista képviselő arra mutatott rá, hogy a jelentkezők között olyan közösség is van, amely megfelelt ugyan a feltételeknek, mégsem került fel a listára; erre példaként említette az "Iványi Gábor (lelkész) féle" Magyar Evangéliumi Testvérközösséget. Lukács Tamás (KDNP) elnök arról beszélt, hogy "az európai modell szerint" az egyházi státusz megadása nem érinti közvetlenül a vallásszabadság kérdését. Elmondta, 11 olyan ország van Európában, ahol minisztérium, állami szerv, vagy a parlament adja meg az egyházi státuszt. Úgy fogalmazott, jó lelkiismeretük szerint, jelen pillanatban ezeket az egyházi státuszokat ajánlják, ám ez nem jelenti azt, hogy egy új eljárási rendben további státuszokat ne adhatnának ki. Arra mutatott rá, hogy az egyházi státusz nem jog, amit mindenki számára kötelező lenne megadni. Utalt a vonatkozó 1993-as alkotmánybírósági határozatra, ami szerint a törvényalkotó tehet különbséget egyházak között például társadalmi súlyuk, történelmi szerepük alapján.

Gulyás Gergely

(Fidesz) alelnök arról beszélt, hogy a döntés nem a jogi személlyé válás lehetőségéről szól, hanem az egyházi státusz megszerzéséről. Azt hangoztatta: nem a vallásszabadsággal kapcsolatos kérdésről van szó, hanem arról, hogy az egyházak bizonyos plusztámogatásokra jogosultak lesznek-e.

Harrach Péter

(KDNP) szerint a kérdésben hozandó politikai döntés "nem az ördögtől való", az az állam felelős képviselőinek a megnyilatkozása társadalmi szempontok szerint. Hozzátette: a hitelesség kérdését az Országgyűlés nem vizsgálhatja; az állam lényegében csak a szervezetek intézményfenntartó szerepével foglalkozhat. A vallásszabadság teljes, és nem sérül, ezt a törvény biztosítja, akár egyesületi, akár egyházi keretek között történik a vallásgyakorlás - szögezte le a kormánypárti politikus. Ha a bizottság előterjesztésére az Országgyűlés módosítja a törvényt, úgy egyházként ismerik el a következő felekezeteteket: Magyarországi Metodista Egyház, Magyar Pünkösdi Egyház, Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, Erdélyi Gyülekezet, Hetednapi Adventista Egyház, Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, Magyarországi Iszlám Közösség, Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint öt buddhista vallási közösségek (a mellékletben egy soron): a Tan Kapuja Buddhista Egyház, a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség, a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség, a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség.