A közös tudományos munkára vonatkozó együttműködési megállapodást kötött az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) és a szegedi székhelyű Gál Ferenc Hittudományi Főiskola (GFHF); a szerződést a Tisza-parti városban kedden írta alá a két rektor, Schőner Alfréd és Kozma Gábor. Az együttműködési megállapodás az MTA Országos Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoport és a - 2009-ben, a szegedi bölcsészkarral együttműködésben létrehozott - GFHF-SZTE Bálint Sándor Valláskutató Intézet között született meg. Az elmúlt években kialakult laza tudományos kooperáció folytatásaként a két felsőoktatási intézmény szakemberei a jövőben együtt dolgoznak a zsidó és a keresztény valláshoz, művelődés- és egyháztörténethez, néprajzhoz, szociológiához kapcsolódó kutatások terén – mondta Kozma Gábor. A rabbiképző és a hittudományi főiskola munkatársai tudományos konzultációkat tartanak, részt vesznek egymás konferenciáin, és közös publikációkat is terveznek – tette hozzá a professzor. Egymást kereső testvérek
"Úgy érzem magam, mint mikor testvérek jönnek össze" - fogalmazott Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök megnyitó szavaiban, "idősebb testvérnek" nevezve a zsidó partnereket. "Legfőbb vágyunk, hogy saját hitünket megtartva, a másik hitét és világlátását tiszteletben tartva, keressük a testvéreket, keressük embertársainkat, kapcsolatot teremtve így a Mindenhatóval és embertársainkkal egyaránt" - mondta Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora - aki rabbiként Szegeden is szolgált a '70-es években. "A mi területünk sok tudomány sajátos egysége" - mondta Kiss Endre az OR-ZSE kutatócsoport-vezetője. A két kutatócsoport tagjainak munkaterülete nagy mértékben fedi egymást. Ezért is lehetséges az, hogy a tényleges együttműködés jóval hamarabb született meg, mint az azt deklaráló megállapodás - tette hozzá. Barna Gábor, a szegedi Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vezetője, valamint a Bálint Sándor-intézet vezető kutatója elmondta, a vallással nemcsak az egyházak és vallási közösségek, teológiái foglalkoznak, hanem a társadalom- és bölcsészettudományok is fel akarják tárni a történeti, kulturális, művészeti, társadalmi, jogi, lélektani és pedagógiai vonatkozásait és megnyilvánulási formáit. Az intézet az antikvitásról napjainkig vizsgálja a vallásos embert, olyan aktuális, eddig elhanyagolt témákat feldolgozva, mint az állam és az egyház mindenkori viszonya, a vallás és a nemzeti identitás kapcsolata, vagy éppen az egyházi oktatás és nevelés. A professzor portálunknak azt is elmondta, zsidó és keresztény felsőoktatási intézmény együttműködése egyedülálló az országban, a Bálint Sándor-intézet pedig azért is unikum, mert egy egyházi főiskola és egy világi intézmény, a Szegedi Tudományegyetem fogja össze a kutatócsoportot. Értékeket a felsőoktatásba
Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár – aki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nevében üdvözölte az együttműködést – kifejtette, az egyházi fenntartású egyetemek és felsőoktatási intézmények a hazai felsőoktatás legerősebb értékőrző és értékközvetítő szegmensét jelentik. Az új felsőoktatási törvény nem csak az értéksemleges tudásmegteremtés és továbbadás jogszabályi kereteit kívánja megteremteni - mondta a helyettes államtitkár. "Tudatosan szeretnénk azt vállalni, hogy azoknak az erkölcsi értékeknek, kritikai szellemnek a továbbadása, ami a magyar nemzet, a történelmi egyházak szellemi kincse és öröksége, ne csak a hitéleti képzésben, hanem más tudományterületeken is megjelenjen – fogalmazott. Mint mondta, a jelenlegi jogszabályok állami, illetve egyházi és magán intézményekre osztják a felsőoktatást. A jövőben a finanszírozás, az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatói helyek elosztása szempontjából hasonló módon kívánják kezelni az állami és az egyházi felsőoktatást – közölte Dux László. Természetesen ez nem jelenti, hogy az állam bármilyen módon bele kívánna szólni a hitéleti képzésbe – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.