Százéves fennállását ünnepli az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, mely az idők során Újszeged egyik legjellegzetesebb épületévé vált. Nemcsak a templomról, hanem a plébánia közösségéről is beszélgettünk Kiss Imre plébánossal, a Szeged-Csanádi Egyházmegye általános püspöki helynökével.
Az évfordulóra – a tetőt és tornyot kivéve – teljes külső felújítással készült a plébánia, melyhez mind az egyházmegye, mind a hívek és a város támogatást nyújtott. Emellé pedig egy ünnepi hónapot szerveznek, november 4-én már megnyitottak egy gyermekrajz-kiállítást, melyre 220 rajz jött össze óvodákból, önkormányzati iskolákból is, nemcsak hittanra járó gyerekek pályáztak. Kiadtak egy kötet is, „Száz év a Liget oldalában. Az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom és közösségének élete” címmel, melyet november 20-án mutatnak be. Az alkotói gárda -szerzők, fényképészek, lektorok, grafikus, műszaki szerkesztő együtt 34 fő. A 168 oldal terjedelmű 164 fotóval illusztrált könyv hívő és nem hívő szegedieknek egyaránt érdekes olvasmány. November 14-én vasárnap negyed 11-től
Cseh Miklós
rendezésében „Árpád-házi Szent Erzsébet élete” címmel színdarabot adnak elő az újszegedi plébánia fiataljai, este pedig
Martonné Szécsi Éva
vezetésével Szent Erzsébet az irodalomban és a zenében elevenedik meg. November 20-án Szent Erzsébet a szeretet szentje címmel hallhatnak előadást az érdeklődők, valamint Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendájából hangzanak el részletek a kibővített Újszegedi Szent Cecília kórus előadásában.
További részletes program itt.
– Száz év nagy idő, mely alatt a templom fokozatosan érte el jelenlegi „státuszát”.
–
1902 januárjában templomépítő bizottság alakult Magyar Szent Erzsébet Katolikus Templom Egyesület, Szeged-Erzsébetváros néven. A templomot ez az Egyesület emeltette, 1910. november 19-én szentelték fel. Az eredetileg 500-700 fő befogadására képes épületet
Wihart Ferenc
tervezte, de akkor még padok sem voltak benne, ma 3-400 hívőnek ad helyet. Híresek a Szent Erzsébet-templom ablaküvegei, melyekből az elsőket
Róth Miksa
készítette. Az ablakokból több a háborúban megsérült, utána restaurálták őket. Építésekor még nem tartozott hozzá plébánia, állandó papja sem volt, a Szent Dömötör-templom lelkipásztora látta el az itteni hívek szolgálatát. 1923-ban
Karácsonyi Guidó
került a templom élére szervezőlelkészként, 1933-tól teljesjogú plébániát is létrehoztak itt
Ugi Géza
vezetésével, majd a ’30-as, ’40-es években szép hitélet alakult ki.
– Mint Alsóvároson, itt is kapcsolódik egy kultúrház is a templomhoz.
– A templomhoz szorosan hozzátartozik a Bálint Sándor Művelődési Ház, a korábbi Szent Vince Kultúrház, amely Szeged első kultúrházai közé tartozik, és ahol 2-300 fős lelki alkalmakat is tartottak korábban. ’56 után „csendes” hitélet következett itt is a politikai elnyomás miatt. A ’70-es években kezdett megnövekedni Újszeged lakossága, és ennek köszönhetően a templomhoz kötődő lelkipásztori munka jelentősége is megnőtt. 200-2003-ban komoly igény mutatkozott még egy templomra, mely 2006-ra fel is épült a Fő fasoron és Kalkuttai Boldog Teréz anya nevét kapta meg.
– Állt itt a templom mellett egy lourdes-i barlang, ez is növelte annó Újszeged népszerűségét?
– A lourdes-i barlangot 1937-ben állították fel, és nagy ünnepekkor tízezres tömegek vándoroltak ide, lelki központtá és közkedvelt zarándokhellyé változott. A kommunista hatalom 1968-ban lebontatta, a szobor a Szent Erzsébet-templomba került, ahol máig őrizzük. Az egykori barlang helyét pedig visszakaptuk – ide épült fel az új plébánia.
– Milyen most a plébánia élete itt Újszegeden?
– Az utóbbi húsz évben közösségi irányba mozdult el a plébánia, ifjúsági és felnőtt csoportokból tevődik össze a hívek közössége. Több mint húsz plébániai csoport működik, melyek általában hetente vagy kéthetente jönnek össze. Ismét vannak nálunk Szalvátor-szerzetesnővérek, akik a plébánia pasztorációjában segítenek. Nagy hangsúlyt helyezünk az ifjúsági pasztorációra, a 15-30 éves korosztályra, a lelkigondozásra, a családi életre való felkészítésre, a hittanra. Jelentős a zenei élet is, három kórussal is dicsekedhet az újszegedi plébánia. A Szent Cecília Kórus a felnőtteket tömöríti, és főként misék, motetták szerepelnek a repertoárjukban, a Scholába gyerekek járnak, lányénekkar, amely főként magyar gregoriánéneket ad elő. Valamint működik egy ifjúsági ének- és zenekar is, akik kéthetente az esti miséken szolgálnak a 100 éves Szent Erzsébet-templomban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.