Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Szent Gellért és a fesztivál

Szent Gellért és a fesztivál

2009. szeptember 19., szombat
Szent Gellért és a fesztivál
Szeptember 22. és 26. között rendezik meg Szegeden a Szent Gellért multikulturális fesztivált, melynek névadója, a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentje szeptember 24-én halt vértanúhalált. A nemzetközi művészeket felvonultató multikulturális fesztivált először tavaly rendezték meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szegedi Hittudományi Főiskola támogatásával. A rendezvény a vallás, zene és spiritualitás szoros kapcsolatát is kifejezi. Szent Gellért püspök példakép lehet nemcsak a keresztények, hanem mindenki, és különösen is a magyarok számára. Alázatos, aszkéta élete, áldozat- és segítőkészsége, nevelői következetessége valamint minden tettében megnyilvánuló szeretete, valamennyiünk számára követendő példa – írja Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a fesztivál honlapján közzétett köszöntőjében. Érdemes ezért röviden megismerkedni a vértanú püspök életével.

Imre herceg nevelője és csanádi püspök

Szent Gellért 980 táján született Velencében. Szülei fogadalomból kolostorba adták, magasabb szellemi irányítását Bolognában kapta, majd 32 évesen visszatér az Isola de san Giorgio maggiore Benedek-rendi kolostorba, ahol apáttá választják. Hittérítő vágya a Szentföldre vonzza, ám egy vihar a dalmát partokra sodorja hajóját. Itt, Szent András monostorában találkozik egykori szerzetestársával, Razinával, aki Magyarországra hívja. 1015. májusa már Pécsen tálalja, István király hamar megkedveli, és fia, Imre herceg nevelőjévé teszi. 1023-ban a bakonybéli monostorba vonul vissza, itt fejezi be munkáit. Mikor Csanád vezér legyőzi Ajtonyt, Gellért elindul a marosmenti egyházmegye megszervezésére. Felszenteli az oroszlánosi templomot, majd Csanád vár mentén a Szent János templomba vonul. Szent István nagy örömét lelte az új csanádi püspökben, halálakor közös fohásszal ajánlják fel az országot a Szűzanyának.

A magyar kereszténység "termékenyítő magva"

Péter király uralkodása alatt a püspök megtérített hívei közé vonult vissza, Aba Sámueltől, a vérengző királytól megtagadja a koronázást. Végig azért munkálkodik, hogy a kereszténység a fellángoló új pogány időkben is megmaradjon, és ne az „idegenséggel” azonosítsák. A pogánylázadás idején Gellért elindul Buda felé. Három társával Diósd községben pihent meg, amikor jövőbe látó előérzete megsúgta neki a közelgő vértanúi halált: „Szerelmes atyámfiai, tudjátok meg: a holnapi napon a mennyei Báránynak vacsorájára vagyunk hivatalosak. Azért siessünk, készüljünk el, és haljunk meg az áldott Krisztusért.” A pesti révnél találkozott a pogány haddal. Legendája szerint hiába próbálták megkövezni, egyik kő sem találta el. Megragadták szekerestül, testét kordéra kötötték, és a magas szikláról a mélybe taszították. 1046. szeptember 24-én halt vértanúhalált. Mikor leesett, gerelyekkel átverték, és egy nagy kövön a Duna szélén eltörték fejét. Amely „kövön pedig kiontották vala agyvelejét, hét esztendeig semmi árvíz el nem moshatta vérét” – szól a legendája. Kiömlött vére engesztelés volt az idegen urak rossz példájáért. Szent Gellért vértanú hite és példája lett a magyar kereszténység termékenyítő magva és csírája. Testét először a pesti Boldogasszony egyházában, a mai belvárosi templomban temették el. Később szállították Csanádra. Felhasznált forrás, melyet továbbolvasásra is ajánlunk: http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/gellert-elet.htm
Szent Gellért Fesztivál Szent Gellért szeged-csanádi egyházmegye

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo