Két Mária-ünnep között rendezik meg a Mária-napokat, melyek kezdete szeptember 8., Kisboldogasszony ünnepe, vége pedig szeptember 12., Mária névnapja. A szép hagyományhoz a lelkigyakorlat és előadássorozat mellett idén is kapcsolódik majd keresztút. A Szűz Mária születésének ünnepe (szept. 8.), melyet magyar nyelvünk Kisboldogasszonynak nevez, egészen a 6-7. századig nyúlik vissza – a keresztények mindig is fontosnak tartották ugyanis a Megváltó édesanyjának tiszteletét – tudjuk meg Kiss Imrétől, az újszegedi Szent Erzsébet templom plébánosától. 1937 óta Szegeden, pontosabban Újszegeden minden évben megrendezik az úgynevezett Mária-napokat, mely szeptember 8–12-ig, Mária neve napjának ünnepéig tart. Ennek keretében lelkigyakorlaton vehetnek részt és továbbképző előadássorozatot hallgathatnak az érdeklődők. Az esti szentmiséket és előadásokat az idén Sávai János teológus professzor mutatja be. A misékhez kapcsolódóan különböző lelki és kulturális programokon is részt vehetünk. Az 1937-es dátum természetesen nem véletlen: ekkor építették fel ugyanis a lourdes-i barlangot a templom mellett – a franciaországi lourdes-i jelenés helyére emlékeztetve –, amelyben egy embernagyságú márvány Mária-szobor állt, Tápai Antal, szegedi születésű szobrászmester munkája. Tízezrek keresték fel akkoriban a barlangot, és a Mária-napok rendkívüli népszerűségnek örvendtek: a püspök nyitotta meg és az érsek zárta őket minden évben, az új lelkipásztori év meghatározó eseményének számított. A kommunista időkben a barlangot lebontatták, a szobrot viszont bementették a templomba, ahol ma a jobboldali mellékoltárán látható. Napjainkban 160-200 hívő vesz részt átlagosan a Mária-napokon. Jóllehet a templom titulusa Árpád-házi Szent Erzsébet, de a Mária-napok legalább olyan fontosak, mint a templombúcsú – mondja Kiss Imre.
Mária, a papok édesanyja
A Papok Éve kapcsán Mária és a papság kapcsolatáról is tartanak előadást. „Mária a papok édesanyja” – magyarázza Kiss Imre atya –„de a Papság Éve nemcsak a szoros értelemben vett papi hivatásról szól, hanem az elköteleződésről, a hivatásról, az odaadott életről, amely lehet szerzetesi hivatás, de házas, családi hivatás is a világi Krisztus-hívők körében.” Mária mindenkinek példaképe, hiszen – jóllehet ő maga nem volt pap – Jézust adta az embereknek, és a papoknak is ez a legfontosabb feladata. A szerzetesség meghatározó vonásai a szüzesség, a szegénység és az engedelmesség – Szűz Mária számukra is példakép. Mária házas, családanya és világi keresztény volt – így minden világi hívőnek is például szolgálhat – fejtegeti a plébános. Az utóbbi időben új hangsúlyt kapott az egyház Máriás arculata: az egyház ugyanis nemcsak hierarchikus – pápa, püspökök, papok –, hanem rendelkezik egy „női”, anyai vonással is, ami inkább a szeretet karizmáját helyezi előtérbe. Mária adja a világnak azt, ami annyira hiányzik: otthont, befogadást, szépséget és szeretetet – mondja az atya.
Keresztút
Öt éve kezdődött az a hagyomány, hogy a Mária-napokon, pénteken a mise után a ligetben tizennégy állomásból (stációból) álló szabadtéri keresztutat tartanak. Minden állomást más-más csoport vezet: a baba-mama klub, a hittanos gyerekek, a fiatalok, a házas csoport, a Karitász, az énekkar, a nyugdíjasklub, a képviselő testület közreműködése teszi sokszínűvé és műfajában is nagyon gazdaggá a keresztutat. Jelenetek, versek, igehelyrészletek hangzanak el, énekelve, gyertyákkal és fáklyákkal járják végig a stációkat. Ezt a hagyományt vették át a későbbiekben a nagypénteken is. A Mária-napok részletes programját itt is olvashatják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.