A XXI. Biblikus Konferencia szombati napjának előadója Akiyama Manabu János Japánból. A Tokió melletti Tsukuba Egyetem Ókortudományi Tanszékének vezetője görögöt és latint tanít, szakterülete az ókortudományon belül a görög patrológia (az ősegyház irodalma). A mosolygós professzor és felesége katolikus házasságkötése után nászútra Máriapócsra zarándokolt el, idén márciusban pedig mindketten letették a bazilita rend világiak számára engedélyezett harmadrendi fogadalmát. - Magyarországon viszonylag keveset hallani a Japánban élő katolikusokról. Milyen arányban képviseltetik magukat a szigetországban? - Japán összlakossága mintegy 100 millió fő, ebből 400 ezer katolikus, az arányuk tehát 0,4 százalék. Feleségemmel ugyanazon az egyetemen tanítunk, de nem katolikusként vagyunk ott jelen, hanem csak egy tanárként. Mivel nálunk az ország többsége buddhista, előadásaimban én is a buddhizmus példáit használom fel, így a diákok sokkal jobban megértik a mondanivalómat. - Milyen helyzetben van a katolikus egyház kisebbségi felekezetként? - Nálunk nagyon kedvesek egymáshoz a különböző vallásúak. Japánban 16 katolikus püspökség van három érsekkel és most már van egy bíborosunk is. Sajnálatos módon szentmisék csak szombaton este és vasárnap vannak, hétköznap nincsenek szertartások. - Hogyan működik Japánban a keresztény oktatás? - A legújabb katolikus felsőoktatási intézményünk a tokiói jezsuita egyetem, de a híresebb az az egyetem, ahol mi is dolgozunk. Nem tudom összehasonlítani az európai egyetemekkel, mert nem ismerem az itteni helyzetet. Egy jellemző különbség, hogy nálunk nincs teológiai kar. A hittudományi főiskolákat az egyházmegyék működtetik, de inkább a jezsuita, ferences és domonkos szerzetesrendek tevékenysége a hatásosabb. - Mennyire elterjedtek a biblikus tudományok? Milyen szinten kapcsolódnak be a nemzetközi vitákba, konferenciákba? - Az evangélikus tudósok nagy buzgalommal kutatják a Bibliát, főleg Németországban és az Egyesült Államokban folytatnak tanulmányokat. Véleményem szerint sem németül, sem angolul nem lehet megfelelően kifejezni a keleti lelkiség alapján kialakított sajátos teológiát. A nemzetközi bibliatudományokba való bekapcsolódásunk még a jövő kihívása, ez valószínűleg a mi feladatunk lesz. Ezeken a fórumokon az ottani nyelveken kellene kifejeznünk magunkat, ami igen nehéz. Az én véleményem az, hogy a japán és a magyar nyelv között sok a hasonlóság: a szórendünk majdnem ugyanaz, elöljárószókat nem használunk – így nekem a magyar nyelv kicsit könnyebb a többinél. - Hogyan került kapcsolatba Magyarországgal? -A görög patrológia a szakterületem, az e téren folytatott kutatásokhoz a liturgikus tapasztalatok nélkülözhetetlenek. Görög rítusú szertartáson szerettem volna részt venni, ezért választottam Magyarország keleti részét. 2004-2005-ben két nyáron át tanultam Debrecenben magyar nyelvet, majd a Nyíregyházi Görög-katolikus Hittudományi Főiskolán hallgattam görög patrológiát. - A Biblikus Konferencián elhangzó előadásában Szent Pálra a korabeli egyetemes történelem nézőpontjából tekint. - Nagyon érdekes, hogy Szent Pál nem fordul elő a kortárs pogány irodalomban. Mindössze a Néró császár korában dúló keresztényüldözés alatt szenvedett vértanúságáról emlékezik meg a történész Tacitus. A jelenlegi Görög- és Törökországban rengeteg egyházközség született az ő igehirdetését követően, de ezekről sincsenek nem-keresztény feljegyzések, csak a keresztényekről olvasni néhány helyen. Az egyes közösségeknek írt levelei alapján a patrisztikus irodalom szülőatyjának nevezhetjük Szent Pált.
