100 éves Szegeden az egyetemi földtudományi oktatás

Éppen száz éve, 1924-ben alapították a Földrajzi Intézetet, a mai Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék és Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék elődjét a Szegedi Tudományegyetemen. Hetven éve folyamatosan, ugyanabban az épületben működik az Éghajlattani Tanszék is. A jubileumi évben konferenciákat rendeznek, kihelyezett akadémiai ülésnek lesz házigazdája az SZTE és kiadványokkal is megemlékeznek az élmúlt évtizedek oktatóiról, sikereiről.

Szegedre, a régióra és az országra is komoly hatása volt az elmúlt bő 100 évben azoknak a kutatásoknak, amelyeket a Szegedi Tudományegyetem földrajz és földtudományi oktatói, kutatói végeztek. Maga a Kolozsvárról áttelepülő földtudományi, földrajzi oktatás centenáriuma 2021-ben volt, de 2024 is jeles esztendő a geológusok, geográfusok számára. 1924-ben alakult az önálló Földrajzi Intézet, kiépült annak infrastruktúrája (könyvtár, térképtár, bútorzat, műszerek), és tevékenysége messze túlnyúlt az egyetem falain: Szeged város támogatásával meteorológiai és szeizmográfiai obszervatóriumot állított fel. Így kezdődött az a szervezeti fejlődés, amelynek köszönhetően ma is működik az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet. Az intézet életében mérföldkő volt 1952, amikor 1. számú és 2. számú Földrajzi Intézet néven működött az intézmény, 1954, amikor a 2. számú Földrajzi Intézet átalakult Éghajlattani Tanszékké, valamint 1986, amikor a Földtani Tanszékcsoport és Fölrajzi Tanszékcsoport összekapcsolódott. A tanszékek neve és száma folyamatosan változott.

Akárcsak maga a bolygó, az Intézet jelenleg is átalakul, igaz, egyelőre csak a felszín alatt. Az intézetet Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE TTIK Aranykréta Díjas (2023) professzora vezeti 2008 óta. 

– A földrajz mind az oktatásban, mind a kutatásban rengeteget változott az utóbbi száz évben. A földrajz mindig kulcsot kínált a világ megértéséhez, megismeréséhez. Az utóbbi évtizedekben ez a tudás kiegészült a magyarországi térbeli természeti és társadalmi folyamatok prognosztizálásával, melyhez forradalmian új eszköztár áll a rendelkezésünkre: a geoinformatika. Ezek mellett a korábbi, gazdaságföldrajzi helyett, a társadalom térbeliségének sokféleségét középpontba helyező szemlélet került előtérbe. A gazdasági fókusz áthelyeződött a társadalom térbeliségének irányába, megerősödött a tervezési szemlélet, ami a tudományterület gyakorlati (tervezési, rendezési feladatok) beágyazottságát erősítette, és a nemzeti és Európai Uniós fejlesztési programokhoz kapcsolódva az ezredforduló után lehetőséget kínált új szakértői utánpótlás nevelésére. A 21. században kiemelkedően fontos küldetése az Intézetünk tanszékeinek, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik vezető szerepet tudnak betölteni a napjainkat egyre inkább átható globális problémák lokális és regionális kezelésében, szakmai alapú megoldások kidolgozásában és megvalósításában. Az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban például nemzeti érdekünk, egyben jövő generációival szembeni felelősségünk is, hogy szakmai alapon hozzunk döntéseket, el kell kerülnünk a klímaszorongást, de a várható problémák szőnyeg alá söprése sem lehet cél. A klímaváltozás jövőben várható hatásainak prognosztizálásához nélkülözhetetlen a földrajzi szemlélet, földtudományi tudás – mondta el Dr. Pál-Molnár Elemér.

A diákok szerint a földrajz segít megérteni a bolygónkon zajló természeti és társadalmi folyamatokat, érdekli őket, hogy milyen változások zajlanak a közvetlen települési környezetükben ugyanúgy, mint ahogyan az is, hogy milyen globális kihívásokra kell lokálisan reagálniuk. A régióban az egyetlen dedikált klimatológiával foglalkozó oktatási-kutatási egység az Intézetben található, ezért a tanszék jelentős részt vállal a klímaváltozással kapcsolatos tudomány-népszerűsítésben is.

–A geoinformatika robbanásszerű fejlődése számos gyakorlati alkalmazási lehetősége mellett új horizontokat nyitott meg a földrajztudósok számára. Az 1990-es években elsők között vezettük be a geoinformatika tantárgyat a képzési struktúránkba. Ezt követően a geográfusképzésünkben önálló specializációvá vált ez a szakirány. A tavalyi évtől pedig önálló geoinformatika mesterképzése is van Intézetünknek. Nagyon népszerű emellett a Földrajz Bsc és Geográfus Msc képzéseken egyaránt a településfejlesztő specializáció, valamint a táj- és környezetkutató és turizmus specializáció is. A Földtudomány BSc Meteorológia szakiránya rendívül különleges több szempontból is. Az országban Budapesten kívül egyedül Szegeden lehetséges megkezdeni a meteorológiai tanulmányokat, valamint jelenleg a hazai meteorológus szakma létszámhiányának köszönhetően az itt végzett hallgatók a BSc diplomájuk birtokában is bizton számíthatnak a szakmában történő gyors elhelyezkedésre – ismertette az intézetvezető.

2024 tavaszán „Tudomány a fenntartható régiófejlesztés szolgálatában: 100 éves a geográfusképzés Szegeden” címmel konferenciát és workshopot rendez az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézete, 

A centenárium jó alkalom arra, hogy bemutassák a tanszékeken zajló kutatások gyakorlati felhasználási lehetőségeit. Bemutatják, hogy az elmúlt 100 évben a Szegedi Tudományegyetem geográfusai hogyan járultak és járulnak hozzá régiónk fejlődéséhez, természeti adottságaink fenntartható használatához, hogyan keresik a választ a 21. század környezeti kihívásaira.

Ezen kívül az év folyamán rövidebb előadóüléseket vagy minikonferenciákat rendeznek, illetve az MTA X. Osztályának Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottsága egy kihelyezett ülést fog tartani Szegeden.

– A globális társadalmi és környezeti problémák a földrajzot, mint szintetizáló tudományt újra a fókuszba helyezik, mert hidat tud képezni a természettudományos gondolkodás és a társadalom tevékenysége között. A jelenleg folyó kutatások választ próbálnak adni az emberi társadalom közeljövőjét érintő természeti-társadalmi kérdéseire – zárta gondolatait Dr. Pál-Molnár Elemér, akivel hosszabb interjúnkat itt olvashatják.