Akár életmentő is lehet az az álhírfelismerő rendszer, amelynek a kidolgozását az SZTE-n kezdték el - írja az egyetem közleményében.
A különböző nyelvhasználati formákban jelentkező manipuláció problémakörét évek óta vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Általános Nyelvészeti Tanszékének kutatói. A szegedi tudósok tanítványai kezdeményezésére megalakult az a Pragmatikai hallgatói kutatói műhely, amelynek tagjai – Németh T. Enikő professzor irányításával – arra keresték a választ, hogy a nyelvészkutatók miként állíthatják meg az ,,álhírjárványokat".
A Dugonics Társaság ismeretterjesztő, 2020. decemberi programja után kérte fel az akadémikust az MTA elnöke, Freund Tamás, hogy dolgozza ki és irányítsa a programot.
Olyan nyelvi és nyelvhasználati jegyek jellemzik ezeket a szövegeket, amelyekkel a valódi tudományos eredményt ismertető cikkek vagy hírek nem rendelkeznek. Például a felszólító módok, a tényállító igék túlzó használata, vagy a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása jellemző az álhírekre - sorolta fel Németh T. Enikő.
Három nagy nemzeti kutatási programot indított el a Magyar Tudományos Akadémia. Ezek közül az egyik a „Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program”, melynek része az álhírek és áltudományos nézetek nyelvészeti azonosításával foglalkozó alprogram. A projektet megvalósító konzorciumot az SZTE irányítja, a munkában a szegedi és a debreceni egyetem nyelvészkutatói és informatikusai vesznek részt.
Az akadémikus azt is hangsúlyozta, hogy az álhírek fogalmának tudományelméleti megalapozása mellett az is cél, hogy kidolgozzanak egy álhírfelismerési eljárást. Ezen felül mobiltelefonos alkalmazást és böngésző bővítményt is fejlesztenek azzal a céllal, hogy egy ellenőrzött szövegen belül kimutassák az álhíreket jellemző elemeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.