A szegedi orvosok egy újabb egyedülálló beavatkozást hajtottak végre

Két szív-érrendszeri megbetegedésének bármelyikébe hónapokon belül belehalhatott volna az a 85 éves férfi beteg, akinek az életét egy olyan szimultán műtéttel mentették meg az SZTE orvosai, amilyet hazánkban még nem végeztek el korábban.  

Két ritka kórkép egy időben

Csupán elvétve fordul elő, hogy lényegében egyszerre kerüljön felismerésre két önmagában sem túl gyakori, előrehaladott stádiumban lévő, beavatkozás nélkül már külön-külön is életet veszélyeztető kórkép. Ilyen kihívással kellett szembenéznie az SZTE orvosainak, akik ráadásul történelmi jelentőségű sikerrel tették meg mindezt.

A különleges eljárást Dr. Ruzsa Zoltán, Dr. Szűcsborús Tamás kardiológusok és Dr. Palásthy Zsolt, Dr. Nyilas Áron érsebészek végezték el, hazánkban elsőként. 

Az alapos előkészítést és tervezést követő műtét során előbb a kardiológiai mukacsoport implantálta a műbillentyűt, majd ezt követően az érsebészeti team végezte el a bifurcatios stent graft beültetését. A beavatkozás teljes egészében percután (metszés nélküli) technikával történt – tudtuk meg Dr. Med Hab Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvostól.

Évtizedek óta az élen

A szegedi orvostudomány mindig az éllovasa volt a gyógyítás fejlődésének. Harminc évvel ezelőtt, a minimális megterhelést jelentő beavatkozások elterjedésében játszott kulcsszerepet, de számos esetben elsőként alkalmazott úttörő eljárásokat, honosított meg új módszereket. Pontosan ebbe a sorba illeszkedik a mostani műtét is, amelynek a feltételei nagyon kevés helyen adottak.

A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti és Kardiológiai klinikái is az ország vezető intézetei közé tartoznak, ahol már hosszú ideje a betegeik számára legkisebb megterheléssel járó eljárásokat alkalmazzák, melyekben munkatársaink napjainkra komoly tapasztalatra tettek szert. 

– mondta Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, és kiemelte, hogy a TIOP program keretében megvalósult új klinikai tömbben található az ország egyik legmagasabb szintű kardiológiai és sebészeti központja. A műtő és a műszerek a 21. század legmodernebb eszközeit jelentik.

Érsebészeink egy évtizede tudatosan hajtottak végre metodikai váltást,  a hagyományos, nyitott érműtétek helyett rutinszerűen kezdték alkalmazni az akkor idehaza még újdonságnak számító katéteres eljárásokat. Az így megszerzett tapasztalattal felvértezve egyre több ritka és nagy szakmai kihívást jelentő, különleges eset kezelése vált lehetővé. Az itt rendelkezésre álló eszközpark, infrastruktúra valamint a mindkét szakterületen rendelkezésre álló tapasztalat és tehetség, együttesen tette lehetővé ezt az egyedülálló sikeres beavatkozást - emelte ki a dékán.

Az együttműködés elengedhetetlen

A perifériás erek gyógyászatában különösen fontos, sőt megkerülhetetlen a különböző munkacsoportok együttműködése. Jónéhány szakterület képviselőinek kell  kooperálnia ahhoz, hogy sikeresen menthessük meg a betegeink életét vagy éppen végtagjait - hangsúlyozta Dr. Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető  főorvos.

A minimálisan invazív technikák és a személyi feltételek fejlődése révén napjainkra megvalósulhatott egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt műtét, melynek során egyidőben történt meg két olyan beavatkozás, ami korábban csak egy nyitott szívműtét és egy második időpontban végzett nagy hasi érműtét formájában lett volna elképzelhető - ez a 85 éves páciensnek bizonyosan vállalhatatlan lett volna.

Az általunk alkalmazott „kettő az egyben” megoldás tehát betegünknek nem csupán előnyös volt a megterhelés és a szövődmények kockázatának csökkentése révén, hanem számára ez az életben maradás egyetlen esélyét is jelentette.

Világszinten is komoly hatása lehet a beavatkozásnak

A szegedi orvosok egy olyan speciális helyzetet oldottak meg, amelynek operatív és klinikai tapasztalatait megosztva más kollégákkal ennek a műtétnek a rizikója is tovább csökkenthető. A mostanihoz hasonlóak lesznek a jövő beavatkozásai.

„Célunk, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésnek legyen iránymutatója a Szegedi Tudományegyetem. Ehhez egy komplex, kardiovaszkuláris kiválósági centrumot szeretnénk kialakítani a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy az SZTE Klinikáin rutinszerűen történjenek majd ezek a most még egyedi és különleges beavatkozások, a reményeink szerint rövidesen megvalósuló kardiovaszkuláris hibrid műtő adta lehetőségek kiaknázása révén."

– mondta el Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, a Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának a vezetője. A siker reménysugarat jelenthet a korábban gyakran menthetetlennek tartott betegek gyógyulására.

via SZTE Sajtó