Az SZTE a Kárpát-medenc kiszáradása elleni harcban is segít kutatásaival

,,Hazánkban nincs „elsivatagosodás”. A sivatagok fő kritériuma a sokévi átlagban tapasztalt 200 mm-nél kevesebb csapadék. Magyarországon az éves területi átlag a több mint százéves mérési adatok alapján egyszer sem volt 400 mm-nél kevesebb, és hitelesített mérési helyen egy évben soha nem mértek 200 mm-nél kevesebb csapadékot." – ismertetteDr. Rakonczai János, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének professzora.

A 20. század csapadék adatai alapján sokáig tendenciájában megfigyelhető csökkenést tapasztaltak, ígyezt a folyamatot szárazodásnaknevezik. 120 év adatai alapján csökkenő a csapadékmennyiség,ha azonban az utóbbi ötven évet vizsgáljuk, ezzel ellentétes tendenciát látunk. Ennek oka az a húsz éves szárazabb időszak, amely az 1970-es évek közepén kezdődött, és amely alatt szinte csak átlag alatti csapadék hullott. Ez az időszak okozta aDuna–Tisza közi hátságon, és aNyírségbena talajvízszint jelentős süllyedését– utóbbi kevésbé közismert.

A Duna–Tisza közén végbemenő szárazodásért egyszerre felelős azemberi tevékenység és az éghajlatváltozás.Az, hogy melyik tényező milyen súllyal vesz részt ebben a folyamatban, jelenleg még nem teljesen tisztázott.E terület szárazodásának kézzelfogható jele az aszályok gyakoriságának növekedése.Az aszálykárok különösképpen a homoktalajokkal jellemezhető tájakon szembetűnőek. A homokhátság területén ugyanis a csapadék szinte azonnal elszivárog, és nem lesz felvehető a növények számára.Nem csoda, hogy Magyarország területén belül e tájakon változott a leginkább a területhasználat.A térség szárazodásának kiemelkedő szerepe van abban, hogy az 1990-es évek óta szántóterületeken gazdálkodók felhagytak a műveléssel. Aselyemkóróaz amerikai kontinensről a XVIII. században Európába behurcolt növényfaj. Az 1970-es években még botanikai ritkaságnak számított az előfordulása. Manapság viszont a homokhátság térségében utazva hatalmas selyemkóró-mezőkkel találkozhatunk.

A szárazodás hatásai elleni védekezés első lépése abiológiai invázió terjedési gócpontjainak azonosítása, térképezése és – mivel nagyon gyors folyamatról van szó – a selyemkóró és más inváziós fajok megjelenésének időben folyamatos monitorozása.A Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természeti és Környezetföldrajzi Tanszékének, valamint Ökológia Tanszékének munkatársai olyaninternetes webtérképetalakítottak ki, amely folyamatosan frissíthető, naprakész térbeli adatokat szolgáltat a természetvédelmi szakemberek és a lakosság számára.

Az SZTE kutatói egyvideóbanfoglalták össze az éghajlatváltozás számunkra is érzékelhető hatásait, amely alább tekinthető meg.