A rektor sem rutinból tartja az előadásokat

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az egyetemisták körében kedvelt előadó vallja, hogy rutinból nem szabad előadást tartani és szerinte nem azért figyelnek jobban az előadásain, mert ő a rektor.

Dr. Szabó Gábor 1954. január 28-án született Nagykanizsán. Fizikusi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. Szintén ez évben majd 2014-ben is a Szegedi Tudományegyetem rektorává választották. Az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék kutatójaként a lézer a fő érdeklődési területe.Díjai közül kiemelkedik az MTA Akadémiai Díj (2000), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, valamint a Pro Urbe Díj Szeged (2009). Idén ő lett Szeged díszpolgára. Három gyermeke van, a legidősebb lánya német szakon, a középső élelmiszer mérnökként végzett. A legkisebb hamarosan befejezi a biomérnök szakot.

Általános iskola alsó tagozatában valószínűleg azt mondtam volna, hogy biológus. Apám orvos volt, nagyon szerette a természetet, sokszor együtt mentünk ki az erdőbe madarakat megfigyelni. Emellett nem „hétköznapi” állatokat tartottunk otthon. Manapság már ezeknek az állatoknak nagy része védett, de a teknősbékától a sündisznón át a vörös vércséig mindenféle jószágunk volt. Hetedikes koromban, mikor fizika versenyen bekerültem az országos döntőbe ahol az akkor legismertebb tanára, Öveges Professzor tartott foglalkozásokat, váltott az érdeklődésem a fizika felé.

Így lett a biológiából fizika. Nem foglalkoztatta, hogy visszatérjen az eredeti tervhez és biológiával foglalkozzon?

Szoktam mondani, a fizikus diplomát nem adják ingyen. Az egy más kérdés, hogy a későbbi pályafutásom során, talán az, hogy orvos családból származom valahol visszaköszönt. Lézerekkel foglalkozom, így egy sereg orvosi témában vettem részt. Az egyik és igen sikeres együttműködésnek mondható a szegedi bőrklinikával a pikkelysömör lézeres kezelése, amit Dobozzy Attila professzor úrral Kemény Lajossal indított el. De dolgoztunk együtt a lézerek szemészeti alkalmazásában is. A jelenleg is futó projektünkben pedig a kilélegzett levegőből vizsgálunk különböző gázokat. Így azért teljesen a biológiától sem távolodtam el.

Szeged díszpolgára lett. Hogyan értesült erről?

Elég szokatlan módon. Az egyetemre vonatkozó ügyről kellett hivatalosan

beszélnem a polgármester úrral, aki a korábbiakhoz képest, számomra szokatlan módon érdeklődött a május végi programjaimról. Visszakérdeztem, hogy értem én a kérdést, de mégis miért érdekli őt? Végül elárulta, hogy felterjesztettek a címre.

Hol kap helyet a díszpolgári cím?

Fontos helyen lesz. Nyilván vannak olyan kitüntetések amelyeket pályafutása alatt, a munkája elismeréseként megkap az ember. Nem akarom azt mondani, hogy ez jár, de ezeket egy bizonyos kor után odaítélik. Ugyanakkor van olyan kitüntetés, amit nem így kap az ember. Ilyen volt és különösen nagy becsben tartom a hallgatóktól kapott Arany kréta díjat, hisz azt a hallgatók döntik el, hogy kinek adják oda, ami természetesen emeli az értékét. Ilyen ez a díszpolgári cím is.

Ha a rektor, aki a város díszpolgára tart előadást, akkor jobban figyelnek a diákok az órákon?

Azt gondolom, hogy amikor belépek a terembe, nem játszik szerepet, hogy rektor vagyok vagy sem. Amikor kineveztek, valamelyik internetes médiumban megjelent a hír, hogy én lettem a rektor és több kommentelő között kialakult egy vita. „Ó, hát ezek a rektorok és professzorok csak lopják a pénzt.” „Őt nem ismerem személyesen, de sok rosszat hallottam róla.” Ekkor megjelent egy vélemény „Én viszont ismerem, engem tanított, jó arc, ő volt az, akinek pénteken is bejártunk az előadására!”. Évtizedek óta kedden és pénteken tartom a mechanika kurzust és büszke vagyok, hogy általában végig van rakva hátizsákkal a tanterem oldala, mert feltehetően az órám után mennek az állomásra a hallgatók.

Rektorként mennyi ideje marad felkészülni az előadásokra? Egyáltalán szükséges még ennyi idő után készülnie?

Nem hiszem, hogy szabad rutinból előadást tartani. Azt szoktam mondani, a rutin azért is veszélyes, mert akkor már engem sem érdekel az, amit tanítok. Az egyik fontos kollokvium, amit tartok az elsősöknek a bevezető fizika-mechanika. Oda sosem szoktam bevinni jegyzetet órára. Ugyanakkor a táblán csinálom a levezetéseket, mert az legalább ad az embernek egy kis stresszt, hogy el is lehet rontani. Sok évtized után is még mindig készülni szoktam az előadásaimra hisz fontos, hogy az aktuális hír, információ is eljusson a diákokhoz, mert ez egy élő tudomány.

Mennyire élő tudomány? Mi az aktualitása a fizika mechanikának?

Most egy nagyon komoly nemzetközi, szakmai vita folyik, hogy hogyan kell újraalkotni a kilogramm definícióját, ami egy elég hétköznapi fogalom. Évtizedes kutatások folynak és nagy versengés két koncepció között. Az biztos, hogy újra kell alkotni a definíciót, mert nem felel meg a modern követelményeknek, de ez maximum egy-két éven belül kiderül. Már csak az ilyen változások miatt sem lehet rutinból tanítani.