Töretlen a Móra-szakkollégium népszerűsége

Szakkollégistának lenni ma egyfajta kiváltságnak számít - ezt is megtapasztalhatták az érdeklődők Újszegeden a Móra Ferenc Szakkollégiumban, ahol első ízben tartottak nyílt napot.

A Móra Ferenc Szakkollégium 1966 óta létezik, az elején még csak egyetemista lányok számára volt fenntartva, ám ez az idők során megváltozott. A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években is már minőségi munka folyt a Móra falai között, de a döntő áttörést a kilencvenes évek jelentették, amikor is egy olyan aktív hallgatói közösség jött össze, akik közéleti esteket szerveztek, illetve nyitottak a társadalomtudományok felé. A kétezres évek elején aztán megerősödött a természettudományos irány, így mára elmondható, hogy a 275 hallgató közül 43% a TTIK-t, 42% a BTK-t, 10% a GTK-t, míg 5% az ÁJTK-t erősíti. A szobák többsége háromágyas, de az épület legfelső szintjén lehetőség van akár kétágyas helyiségekben is lakni. „Hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg első alkalommal szakkollégiumi nyílt napunkat, mert az előző években azt tapasztaltuk, hogy folyamatosan nőtt az érdeklődés a lakhatási körülmények iránt, sokan kíváncsiak voltak a kollégiumra és szerettek volna tájékoztatást kapni a szakkollégiumról is, erre azonban szervezett keretek között eddig nem biztosítottunk lehetőséget. A szülőkre is gondolva hétvégére szerveztük az eseményt" - mondta el a nyílt nappal kapcsolatos indokokat

Kovács Attila

, a Móra Ferenc Szakkollégium igazgatója. A nyílt nap szervezői három turnusban fogadták a mintegy 130 érdeklődőt, akiknek a rövid, de tartalmas ismertető után lehetőségük volt kérdéseket feltenni a kollégium igazgatójának, valamint az idősebb hallgatóknak. A legfőbb tapasztalat az volt, hogy az SZTE leendő hallgatói és szüleik igénylik a minél részletesebb tájékoztatást. 2012 tavaszán született meg a szenátusi döntés a Móra szakkollégiummá válásáról, majd 2013 végén elnyerte az úgynevezett „minősített szakkollégiumi” címet, előbb csak egy évre, később 2015-től kezdve pedig három évre. Az egész országban a felsőoktatás vérkeringésében mindössze 25-30 olyan kollégium van, ami minősítéssel rendelkezik. A munkaerőpiacon is egyre jobban keresik az ilyen intézményekből jövő diplomás hallgatókat, mert tisztában vannak vele, hogy nagy valószínűség szerint e személyek jó kommunikációs készséggel rendelkeznek, képesek csapatban dolgozni, de egyénileg szintén feltalálják magukat az élet bármely területén. Nyugodtan mondhatjuk, hogy szakkollégistának lenni ma egyfajta kiváltságnak számít. „Szakkollégiumként - részben a budapesti szakkollégiumok és egyetemeik működést is látva, tapasztalva - meggyőződésünk, hogy a tehetséges magyar hallgatókért egyre nagyobb a verseny, és az SZTE-nek van még mit tennie a versenyképesség terén. A nagy budapesti egyetemek tankönyvi professzionalizmussal szervezett marketingjével szemben sok munkára és kreativitásra van szükség, hogy igazán versenyképesek legyünk”- fejtette ki Kovács Attila. A nyílt napon elhangzott, hogy a kollégium lakóinak folyamatosan biztosítva van a lehetőség a fejlődésre, konferenciákon vehetnek részt, valamint publikálási lehetőségeik vannak különböző tudományos kötetekbe. „Verseny van, és ebben a kollégiumok, szakkollégiumok is felértékelődnek, stratégiai jelentőségűvé válnak. Az SZTE pedig ezen a téren úgy látom nagyon jól áll, ez a szféra kitörési pont lehet a magyar hallgatókért vívott versenyben. Itt azonban arra is ügyelni kell, hogy a magyar hallgatók ne érezzék azt, mint néhány budapesti egyetemen, hogy hátrány éri őket a külföldiekkel szemben” – összegezte Kovács Attila

Kiss Ervin