Mihalec Gábor: A szerelem mérhető, a kapcsolat működtetése tanulható + FOTÓK

A párkapcsolatok tudományos kutatásáról tartott előadást Mihalec Gábor pár- és családterapeuta. Az amerikai egyetemi professzorok vizsgálataiból kiderült, mérhető egy házasság állapota, tehetnek a házastársak azért, hogy ne válótársak legyenek.

„Tegyék szokásukká: álljon meg az egész világ, és érezze a párjuk, csak rá figyelnek” – ezt üzente

John M. Gottman

, a „szerelem

Einsteinje

” a magyaroknak a Csongrád megyei

Mihalec Gábor

videójában. A sándorfalvi pár- és családterapeuta, az Adventista Teológiai Főiskola tanszékvezető egyetemi docense, a Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem volt óraadója tartott előadást a Házasság Hetén. Bebizonyította a hallgatóság előtt, hogy a jó kapcsolat jellemzői felismerhetőek, s ezért tenni is lehet. Elengedhetetlennek tartja, hogy a kutatások eredményeit a „párok nyelvére” is lefordítsák.

A párkapcsolat egy ház

„Miért lépek kapcsolatról kapcsolatra? Mi a hiba? - John M. Gottman - aki ma már a Washingtoni Egyetem professzora - tette fel ezt a kérdést saját magának. Bő negyven évvel ezelőtt egy irodában hozta létre kutatóhelyét, amit nem sokkal később csak „szerelemlabor” néven emlegettek. Első lépésként a párok beszélgetéseit vette fel videóra, majd egyre komolyabb vizsgálatokat kezdett. Mérte a szerelmesek pulzusszámát, vérnyomását, stresszhormon szintjét, sőt vizelet- és vérvizsgálatra is küldte őket. Ezt azonban még mindig kevésnek találta, ezért egész hétvégére beköltöztette apartmanokba a párokat. A rengeteg vizsgálat eredménye az lett, hogy 94 százalékos valószínűséggel megállapította, hogy a házastársak elválnak-e, vagy sem, sőt, azzal dicsekedett, hogy öt, vagy akár három perc után megállapítja ugyanezt.

„A jó párok kapcsolata egy házként jellemezhető” – idézte Mihalec Gottmant. Az épület oldalfalai a bizalom és az egymás iránti elkötelezettség. A házban hét szint van. A legalsó a szerelemtérkép, amely a fejünkben található kognitív teret jelenti, itt tároljuk a friss információkat párunkról. „A szeretetet és csodálatot táplálni kell. A pároktól mindig megkérdezem: Ön mit csodál párjában? Hibákból rengeteget tudnak mondani, de erre nehezebb választ adni” – mutatott rá a párterapeuta. „Elfordulás helyett felé fordulás”, azaz „vegyük az adást és reagáljunk”. Pozitív perspektívát kell adnunk. Miért késik a párunk? Nem szeret? Ne gondoljuk ezt, inkább álljunk a dologhoz pozitívan, lehet, éppen valami meglepetést vesz! Párunkkal „bevásárolunk”, azaz konfliktusok is előfordulhatnak közöttünk. Ezek egy része megoldható, másik része nem.

Az apokalipszis négy lovasa…

…a személyt érő kritika: mondjuk azt, hogy kicsit sósabb a leves, s ne azt, hogy mindig rossz levest csinálsz, mert ez személyeskedés. A megvetés, a védekezés, avagy a folyamatos harckészültség szintén kerülendő. Komoly veszélyt hordoz a falépítés, ami azt jelenti, hogy mindenki visszavonul a saját magányába, már nem is veszekszünk… Nem mindegy hogy hogyan fejezzük ki a haragot. Régen állították: ki kell engedni. Mára kiderült: nem jó, csak 100 alatti pulzustartományban lehet vitatkozni, e felett nem hatnak az észérvek.

Hat másodperc

Azt tanácsolja Gottman, érjük el, hogy a párunk úgy érezze, ott van, ahol lennie kell. Legfelül a közös értelem teremtése van: mindennapi apró rituálék, amelynek köszönhetően eltérő a mi kapcsolatunk a másikétól: reggeli köszönés, esti üdvözlés. A washingtoni professzor azt állítja, egy a jó kapcsolatnál minimum 6 másodperces az üdvözlő csók.

Mi vagyunk a ház

A kanadai

Susan Johnson

Érzelmi Fókuszú párTerápiája (ÉTP) egy integratív irányzat. Felhasználta olyan híres kutatók eredményeit, mint

Carl Rogers, John Bowlby, Fritz Perls, Salvador Minuchin

. Ő a párkapcsolat szereplőit jellemezte házként. A lakótér a viselkedésünk szintje, amit mindenki lát. Az ablak nélküli garázsszinten vannak érzelmek, amelyeket mi magunk felismerünk, de más nem mindig. Legalul, a pincében található az, amit sem mások, sem mi nem látunk. Susan Johnson szerint ide kell leásnunk, vállalva a sebezhetőséget, mert csak így lehetünk képesek a párkapcsolati problémák megoldására.

Szélsőséges mutatóktól mentesen

A Minnesotai Egyetemen minden a tesztek körül forgott. Nem véletlen, hogy

David H. Olson

, az intézmény professzora mikor láthatóvá kívánta tenni a párkapcsolati dinamikát, ehhez az eszközhöz nyúlt. Circumplex modellje sok szempontot figyelembe vett, de túl bonyolult volt. A világ mégis felkapta rá a fejét, ez Olsont további munkára sarkallta. A pár- és családszerkezeti térkép, a rugalmasság–közelség tengelyén mutatja be a párkapcsolatokat. A professzor a szélsőséges értékektől mentes házasságot mutatta ki megfelelőnek. Rámutatott, a túlzott rugalmasság veszélyes, mert például gyereknevelésnél problémákkal jár, de a rugalmatlanság is, mert pedáns rendben sem jó élni. Egy mindig együttlévő, túlságosan kötődő pár nem jó, ahogy az sem, ha nem is látszik a pár párnak.

4+1 típusba sorolta a kapcsolatokat: a legjobb a vitális, minden mutató magasan, ezt követi a harmonikus, amely kicsit gyengébb értékeket jelent. A konvencionális kategóriába soroltak a hagyományos értékekben jók, de rosszul kezelik a konfliktust. A feszült viszonynál pedig egy-két kivétellel szinte minden mutató rossz. Az elhaló kapcsolat csak a házasságokban, vagy hosszabb kapcsolatokban jelenik meg. Már minden érték alacsony, csak élnek egymás mellett. A professzor egy kapcsolat sikerességét 80 százalékos, kudarcosságát 91 százalékos valószínűséggel tudja megállapítani.

Hasznos a párkapcsolati tréning

Olson tesztjét négymillió pár töltötte ki, ő rendelkezik a világ legnagyobb adatbázisával a témakörben. Nem véletlen, hogy Mihalec Gábor Gyűrű-kúra elnevezésű tréningje az ő munkáit alapul véve készült el. Eddig 500 pár próbálta ki, 30 ezer példányban kelt el az erről szóló kötete, melyet angol és lett nyelvre is lefordítottak. A tízszer másfél órás kurzus előtt, után, majd a befejezést követően fél évvel is vizsgálták a párkapcsolathoz köthető mutatókat. Arra jutottak, hogy fokozatosan javultak az eredmények, míg a kontrollcsoportnál, 58 párnál – akik nem vettek részt semmilyen párterápián – stagnáltak, vagy romlottak az értékek, mert nem tettek semmit kapcsolatukért. „A szerelem megérthető, mérhető, egyetemes elvek alapján vannak jó és rossz kapcsolatok” – foglalta össze előadását a kutató. Nem léteznek rejtett dinamikák, egy kapcsolat magától a szakítás felé halad, ami ellen csak mi magunk tehetünk. A kapcsolat működtetése megtanulható, bizonyos magatartásformák elsajátíthatóak. A készségek fejlődésével pedig nő a boldogságérzetünk. Mi kell ahhoz, hogy mindez sikerüljön? Mihalec Gábor vallja, a varázsszó: a tudatosság.