Magyarország legzöldebb egyeteme az SZTE

Továbbra is Magyarország legzöldebb felsőoktatási intézménye a Szegedi Tudományegyetem a világ zöld egyetemeit rangsoroló GreenMetric felmérésben. Az Indonéziai Egyetem által készített legújabb rangsorban a szegedi egyetem Európán belül a 45. helyen végzett. A belvárosokban fekvő és működő intézmények közül világviszonylatban a 14. legzöldebb az SZTE.

A 2016-os évre vonatkozó kérdőívet összesen 516 egyetem töltötte ki, 103-mal több, mint 2015-ben. A rangsor összeállításakor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint az egyetemek éves villamos-energia felhasználása, a hulladék- és vízgazdálkodás, a megújuló energiaforrások felhasználása, a szállítmányozásból fakadó karbon-lábnyom elemzés, és a környezettudatosság oktatással összefüggő szegmensei. A felmérésben az előző évekhez viszonyítva jelentős változások is történtek, mivel az eddigiektől eltérően nemcsak az energiatakarékos megoldások típusaira kérdeznek rá a kérdőívben, hanem azok összenergia-felhasználáshoz mért arányaira is. A felmérésben összesen 5647 pontot szerzett az SZTE, mellyel a világranglistán a 107., Európán belül a 45. helyen végzett. Közép-Európában környezettudatosság tekintetében mindössze Bécs és Prága előzi meg a szegedi egyetemet. Az ökológiai lábnyomot és a zöldberuházások kivitelezésének lehetőségét nagyban meghatározza az intézmények földrajzi fekvése, ezért a lista készítői idén azt is megvizsgálták, hogy az egyes campusok területi elhelyezkedése alapján, hogyan teljesítenek az egyetemek. Az SZTE épületeinek döntő többsége Szeged belvárosában helyezkedik el, ezért a GreenMetric szakemberei a városközpontban fekvő és működő intézmények közé sorolták az egyetemet, világviszonylatban a 14. helyre. A Szegedi Tudományegyetem, mint az ország legzöldebb egyeteme minden lehetséges módot felhasznál az energiafogyasztása csökkentésére. Tavaly a szolgáltatókkal frissítette szerződéseit, így az intézmény villamosenergia és földgáz számláinak végösszege a 2016-2017. tanévben akár több mint 200 millió forinttal is csökkenhet. Emellett a „zöldülést” mozdította elő számos korábbi beruházás is: a magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként Szegeden alakítottak ki napelemparkot, az épületek egy részét geotermikus energiával fűtik, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ fűtését és hűtését pedig részben a szennyvíz “hulladékhőjét” hasznosító hőszivattyús megoldás biztosítja.