Rákkutatás, kísérleti evolúció, nyelvészet, növények és egy fiatal operettszerző - bemutatkoznak a Sófi-különdíjasok

A Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány alapítója szerint az egyik legerősebb mezőny állt össze idén mind a fődíjjal, mind pedig a különdíjjal jutalmazott fiatal kutatók sorából. Kétrészes bemutatkozó sorozatunk utolsó cikkéhez értünk. Ezúttal egy fiatal operettszerző, a rákellenes komplexeket vizsgáló vegyész, a növények fehérje módosulását és az antibiotikum rezisztenciát vizsgáló biológusok, valamint egy összehasonlító nyelvészettel foglalkozó némettanár mutatkozik be portálunkon. Cikkünk végén a biológus mesterképzés és a doktori iskola kategóriában ösztöndíjat nyert hallgatókkal ismerkedhetnek meg.

Elragadta a színház és a zene

Iván Sára

16 éves korában kezdte el papírra vetni az Ez történt Bécsben című operettet, amit

Toronykőy Attila

közreműködésével először 2013-ban állítottak színpadra a zeneművészeti kar hallgatóinak vizsgaelőadásán. ”Ezután meghívtak a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválra, majd szóba került, hogy az operettet Szegeden is lehetne játszani. Miután a darab kisebb bővítésen esett át, 2015 januárjában a Szegedi Nemzeti Színházban tartottuk a hivatalos ősbemutatót.” Az alapképzésen előadóművészet-klasszikus ének szakos hallgató úgy véli, a műfaj iránti szeretetét édesanyjától örökölte, aki ugyancsak színházban dolgozik. „Sajnos az operettet ma majdhogynem halott műfajként kezelik. Ma is népszerű, de nem újították meg. Bízom benne, hogy a közönség újra megszereti és népszerűsíti majd” – folytatta. Iván Sára márciusban a dómban tartotta zenekari darabjának ősbemutatóját, melynek címe és témája a Temetés volt.

Kemoterápiás gyógyszerek hatékonysága

Mészáros János

a potenciálisan rákellenes ródium-fémkomplexeket vizsgálja. „Próbáljuk meghatározni, hogy ezek a rákellenes komplexek milyen formában kötődhetnek a fehérjékhez, milyen oldategyensúlyi folyamatok játszódnak le bennük. A kemoterápiás szerek megfelelően kevés mellékhatását vizsgáljuk, hogy minél jobb legyen a hatásuk.” A mesterképzésen elsőéves vegyészszakos hallgató elmondta, a forgalomban lévő kemoterápiás gyógyszereknek, például a cisplantinnak 10-20 éves belül jelentkezhetnek mellékhatásai, újabb rákos megbetegedés formájában. Kutatásának lényege, hogy csökkentse ezeket a mellékhatásokat. „A gyógyszerfejlesztés hosszú idő, akár 15-20 évet is igénybe vehet, de ha a kutatás alapján sikerül ilyet kifejleszteni, akkor akár többféle rákos megbetegedés kezelésére is alkalmas lehet.”

Növények és a C-vitamin

Bordé Ádám

kutatásának fókuszpontjában a tirozin nitráció áll, ami lényegében a szervezetben szintetizálódó fehérje módosítása. „Amikor egy fehérje kémiailag módosul, a szerkezete is megváltozhat, ezáltal funkciója is változik, ezért lényegesek a módosítások. Aszkorbát mutáns lúdfűben és különböző nitrogén monoxid vonalakban vizsgálom ezt a módosítást. Előbbi annyit jelent, hogy ezek a növények picit eltérnek a természetben találhatóaktól. A módosítást detektálom olyan módszerrel, amivel ki lehet mutatni, milyen kilodaltonos tartományba esnek a fehérjék.” A mesterképzésen másodéves biológushallgató C-vitamin kezelést is alkalmazott a növényeken, mellyel kapcsolatban megjegyezte, a nagy koncentrációban alkalmazott kezelést stresszként élték meg a növények. „Ilyet növényekben még nem írtak le, csak emberekben. A kutatásom alapkutatás, de stresszfiziológiai szempontból új megvilágításba helyezi a C-vitamint. Nem feltétlenül jó, ha egyfolytában vitamint tömünk magunkba, ezt a növényekben már bizonyították. Illetve, nem mindegy a dózis, ha vitaminról beszélünk. Ma már azt mondják, hogy C-vitaminból elég 50-60 mg-ot bevenni naponta, csak betegség esetén ajánlott emelni az adagon.”

Múlt idők a nyelvészetben

Kovács Balázs

mesterképzésen elsőéves némettanár szakos hallgató összehasonlító nyelvészettel és az indoeurópai nyelvek nyelvtipológiájával foglalkozik, elsősorban a múlt időket kutatja. „Több nyelvben is leképződött a birtoklást jelölő ige és a befejezetlen alak. Észrevettem, hogy ezek semmiképpen sem lehetnek közös tőből eredő alakok, mert a legkorábbi ismert nyelvekben sincs meg, valamint a latin és germán nyelvek is régen szétváltak már egymástól.” A fiatal bölcsész olyannyira beleásta magát az összehasonlító nyelvészetbe, hogy már ismeretlen nyelvekkel is tud dolgozni. Olyan tipológiát szeretne csinálni, ami az európai igeidőket veszi át.

Kísérleti evolúcióbiológia

Szili Petra

mesterszakon elsőéves biológusként szerepelt a legjobbak között, ő a kísérleti evolúcióbiológia csoportban dolgozik tavaly december óta,

Pál Csaba

Bolyai-díjas kutató mellett. A csoportban az antibiotikum rezisztencia evolúcióját modellezik, Petra a genetikai módosítást lehetővé tevő módszereket fejleszti, melyeket baktériumokban lehet használni. Módszerük lehetővé teszi, hogy modellezzék „a baktériumok antibiotikum rezisztenciáját, melyhez hasonló fertőzéssel mindenkinek volt már dolga élete során legalább egy-két alkalommal”.

Bemutatkoznak a Biológus Mesterképzés és a Doktori Iskola kategóriában elismert hallgatók

Szeredi Ivett

mesterképzésen másodéves biológushallgató kutatási területe a neuropátiás fájdalom. „Kutatásunk során a fájdalom neurobiológiáját tanulmányozzuk, és ezen belül is a perifériás idegsérüléseket modellezzük, valamint az ezeket követő gerincvelőmechanizkusokat, illetve a neuropátiás fájdalom kapcsolatát tanulmányozzuk” –vázolta vizsgálódása területét. A neuropátiás fájdalom kezelésére már léteznek különféle gyógyszerek, azonban a fájdalom egyénenként eltérő, ezért a kezeléshez megfelelő fájdalomcsillapító megállapításánál fontos figyelembe venni az individuumokat. „Ezért fontos minél jobban és pontosabban megérteni a mechanizmusokat, hogy minél jobb fájdalomcsillapítót lehessen alkalmazni a kezelés során.”

Nyúl-Tóth Ádám

a vér-agygát, vagyis az agyi kapilárisok falát alkotó sejtek, illetve ezeket körülvevő pericitákat és kasztrocitákat vizsgálja fiziológiás és patológiás körülmények között. „Kísérleteinkben azt vizsgáljuk, milyen különbségek lehetnek molekuláris felépítésében, működésében a szürkeállomány és a fehérállomány területei között. Ehhez egy online adatokat tartalmazó adatbázist használtuk fel, számoltuk át bioinformatikai módszerekkel. Ezek alapján végeztünk különféle kísérleteket sejteken és disznóagyszöveteken. Gyakorlatilag azt találtuk, hogy a fehérállományban nemcsak eltér a molekuláris felépítése, hanem a gátfunkciók erősebbek, mint a szürkeállományban, ami merőben új dolog. Eddig ezt nem vizsgálták és nem is gondolták volna.”