2040 napelemet telepítettek a szegedi egyetem épületeire

A beruházás közel háromszázmillió forintba került, tizennyolc épületet érint. Az SZTE igyekszik megőrizni pozícióját a világ húsz „legzöldebb” egyeteme között.

Lezárult a Szegedi Tudományegyetem fotovoltaikus rendszerek kialakítására vonatkozó 297 millió forintos projektje, amely február elsejétől augusztus végéig tartott. A próbaüzem zajlik a 18 épületben, egyedül a 410 ágyas klinikát nem kapcsolták még rá a rendszerre. A napelemek azonban csak részei a zöld egyetemet célzó projektnek, más műszaki megoldások és különböző társadalmi vállalások is színesítik azokat. „A projekt befejezésével közel 1,2 megawatt fotovoltaikus kapacitásunk lett” – mondta

Szabó Gábor

, az SZTE rektora. Az intézmény célja, hogy továbbhaladhassanak a zöld egyetem stratégiai céljainak végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi pár évben nagy fejlődésen ment át a napenergia hasznosítása, olcsóbbak lettek a beruházások, most kerül át a mindennapokba. Egyes országokban túl hamar kapcsolódtak be a napelemek telepítésébe, de bízik abban, hogy az egyetem pont megfelelő időben cselekedett. „Mérhetővé vált a napenergia használata, éves szinten negyvenmillió forintos megtakarítást jelent” – mutatott rá a rektor. A napelemek csak egy részt jelentenek a zöld egyetem stratégiában, más fejlesztések is szükségesek, hogy továbbra is a világ élbolyához tartozzon az intézmény. Az SZTE a tavalyi évben 19. lett a zöld egyetemek listáján – 360 felsőoktatási intézmény közül. „Tizennyolc épületben száz százalékos támogatással valósult meg a fejlesztés” – tájékoztatta a sajtó munkatársait

Csiszár József

projektmenedzser. Az eredeti tervekhez képest csúsztak, de a módosított határidőt sikerült tartani, így holnapra az összes épületet bekapcsolják. Ezek közé tartozik: a Füvészkert, a Mérnöki Kar Oktatási Épülete a Mars téren, a Bölcsészettudományi Kar Egyetem utcai épülete, a Béke utcai Kollégium és az „egyetem zöld szíve”, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ. „Két pillérre épül a zöld egyetem projektje” – vette át a szót

Gyarmati László

. Az első a műszaki beruházások, ide tartoznak nemcsak a napelemek, napkollektorok, hanem a hőtechnikai rekonstrukciók, a szürkevíz hasznosítása, vagy éppen a LED világítás. A másik lényeges ág a társadalmi felelősségvállalás megjelenése. Ide számítanak a különböző rendezvények, mint például a Föld Órája, Föld Napja, vagy a kazántúrák. Gyarmati úgy tapasztalta, hogy az egyetem polgárai érdeklődőek még a műszaki kérdések iránt is, a napelemek megtekintése pedig laikusok számára is élményszerű. Ezen tevékenységéért az SZTE több díjat kapott, ezek közül a legtöbbet zöldült irodai díjat és a kétszer odaítélt kerékpárosbarát munkahely címet emelte ki. A szennyvízhő energia fűtésre és hűtésre történő hasznosítása okán most már csak egyedül a szélenergia maradt ki az egyetem által alkalmazott megújuló energiaforrások közül. A zöld egyetemi rangsorban való részvétel miatt fontos kérdőív már megérkezett, amely a korábbiaknál több, pontosabb válaszokat vár el. Gyarmati szerint ez arra mutat rá, hogy egyre nagyobb a verseny, azaz új beruházások nélkül nem őrizhető meg az SZTE sikere a ranglistán.