Szemléletváltásra van szükség a közoktatásban a digitális készségek kialakítása érdekében, mert a munkaerőpiacon elvárt digitális írástudási készségre a jelenlegi oktatási szemlélettel nem lehet felkészülni - mondta el Horváth Ádám az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási szakértője kedden, Budapesten, háttérbeszélgetésen.
Laufer Tamás
, az IVSZ elnöke az eseményen mutatta be a szövetség által készített közoktatási cselekvési tervet. Annak érdekében, hogy a tervezet valódi programmá váljon az oktatási kiáltványukat már a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyes államtitkárságaihoz is eljuttatták. Véleménye szerint az iskolarendszer képtelen válaszolni a XXI. századi kihívásokra, nem tudja mentálisan felkészíteni a munkaerőpiacra kilépő fiatalokat és a korszak IT technológiájával sem tud lépést tartani. A szövetség elnöke arról is beszámolt, hogy Magyarországon az iskolákban átlagos 4 megabites sávszélességű internetet használnak, ami szerinte nem elegendő a tanulók használható digitális készségeinek kialakításához. Hozzátette még, hogy bár a kormány 2018-ra a 4 megabites adatforgalmat 30 megabites sávszélességű internetre kívánja átalakítani, azonban véleménye szerint csupán a szövetség által javasolt 100 megabites adatforgalom eredményezhet érdemi változást. Az IVSZ elnöke elmondta, hogy a legutóbbi vizsgálatuk, amely kiterjedt a közoktatás, a felsőoktatás szereplőire és a munkaadókra is, azt mutatta, hogy mintegy 20 ezer IT szakember hiányzik a munkaerőpiacról.
Horváth Ádám
, a szövetség oktatási szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta folyamatosan csökken a felsőoktatásban az informatika szakra jelentkezők száma. Véleménye szerint ennek legfőbb oka az, hogy a magyar informatika oktatásban még mindig háttérbe szorulnak a programozási ismeretek és az IT eszközök használata, és inkább a számítástechnikai alapokra, a történeti háttérre helyezik a hangsúlyt. Az IVSZ oktatási szakértője kifejtette, hogy az általános és középiskolákban azért lenne fontos megalapozni a digitális készségeket, az algoritmikus gondolkodást, hogy a diákokból olyan szakemberek váljanak, akár agrár területen, vagy orvosok, vagy irodalom történészek, akik értik és használni is tudják az informatikai eszközöket. Példaként említette Nagy-Britanniát, ahol a diákok 2014-óta már a középiskolában tanulnak programozást és fejleszteniük kell legalább egy mobil alkalmazást is. A programozás kapcsán azt is megjegyezte, hogy az Európai Unió 22 országából 20-ban már tantárgyként tanítják. Horváth Ádám emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi Pisa felmérés szerint Magyarországon a 15 évesek 60 százaléka digitálisan írástudatlan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.