A lányom szereti a csapvizet

Alapi Tünde, a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék munkatársa a hormonháztartásra ható vegyületek eltávolítására kidolgozott víztisztítási technológiák fejlesztéséről írt cikket, amelyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk.

A lányom szereti a csapvizet. Születésétől fogva ásványvizet iszunk, amely ’kisgyermeknek forralás nélkül adható’, de a lányom, hacsak teheti, a csaphoz szalad és a tiltott gyönyör élvezetével az arcán szürcsöli a fogmosó poharából a csapvizet. Mert az, szerinte annyival finomabb! Vajon mitől? Mi van benne? Mivel a lányom szereti a csapvizet, megkérdeztem google anyót mi a véleménye erről. Nem kellett sokáig keresni, amíg eljutottam az EDC (endocrin disrupting chemical) kifejezésig. Az EDC vegyületek története a 30-as évekbe nyúlik vissza, amikor először figyeltek fel arra, hogy a DDT-vel kezelt területeken élő sirályoknál a nemi arány eltolódott, a tojásaik héja pedig sokkal puhább lett. Ma már több mint ezer vegyületről bizonyították be, vagy feltételezik az endokrin rendszert zavaró hatást. Ezek többsége ösztrogén jellegű vegyület, vagyis a női nemi hormonokhoz hasonló szerepet tölthetnek be a szervezetünkben, egy részük a pajzsmirigy működését befolyásolja. Hatásuk megjósolhatatlan és sokszor generációkon keresztül nyilvánul meg. Hogy hogyan kerülnek a szervezetünkbe ezek az anyagok? Többnyire az ivóvízzel, az élelmiszerekkel, a műanyagok használatával, a gyógyszerekkel, háztartási szerek használatával és még ezernyi más módon. Nap mint nap találkozunk velük. Ott vannak a háziállatok takarmányában, hogy azok minnél hamarabb elérjék a vágósúlyt, és azután gyorsan az asztalunkra kerüljenek, húsukban a hízásukat serkentő anyagokkal, a növényekben, hogy minnél rövidebb idő alatt minnél szebb és több termést hozzanak, a növényvédőszerekben, a mosószereinkben, a kozmetikai szereinkben, a műanyagokban, az azokból készült termékekben, a csomagolószerekben, a gyerekjátékokban és még sorolhatnánk a végtelenségig. Mindennapi mérgeink. Van néhány barátunk akikkel már egy - két évtizede ismerjük és szeretjük egymást. A három baráti házaspárból kettőnek nagyon nehezen jött össze a gyerek, közel 10 évet vártak a babára. Aztán ott a rokonság. Az én generációmba tartozók közül csak a felének van gyereke. Vagy a szomszéd, aki 6 évet várt a második gyerekre. Véletlen? Tényleg csak azért van kevés gyerek, mert az önmegvalósításba nem fér bele, mert a nők karrieristák, a férfiak macsók és egyébként is divat szinglinek lenni? Utána néztem kicsit. Az elmúlt 30-40 évben a férfiak spermaszáma rohamosan csökken, 3 éve még 20 millió/ml volt a normális érték, 20 éve pedig 60 millió/ml. Egy kutatás szerint, a francia férfiak spermaszáma 1989 és 2005 között mintegy egyharmadával csökkent. Itthon hasonló kutatási eredményeket hoztak nemrég nyilvánosságra. A 2011-es adatok azt mutatták, hogy a 70-es évekhez képest közel felére csökkent a magyar férfiak spermaszáma. Természetesen a másik oldalon, a nők odalán is megmutatkozik ez a tendencia. Egyre többen küzdenek, sokszor megmagyarázhatatlan eredetű meddőséggel, korai petesejt öregedéssel,egyéb hormonális problémával. Jelenleg, mértéktartó beszlések szerint minden ötödik házaspár érintett lehet a meddőségi problémákban. De emellett bizonyos daganatos betegségek, magartartásbeli problémák, viselkedési problémák, a cukorbetegség, a súlyproblémák számának növekedése, sőt, egyes szakvélemények szerint az utóbbi évtizedekben fokozottan megfigyelhető átlagos testmagasság növekedése mögött is gyaníthatóan az EDC vegyületek hatása áll. Szóval ideje aggódni nemcsak a jelen, hanem a jövő miatt is. December 2-án indult a Csapra fel! nevet viselő kampány, melynek célja a csapvíz népszerűsítése hazánkban, a tudatos vízfogyasztással összefüggő szemléletformálás és ’a legkézenfekvőbb egészséges magyar termék’, a csapvíz fogyasztásának népszerűsítése. Ugyanakkor az Európai Unió az elmúlt évtizedben egyre többször adott hangot az ivóvíz minőségével kapcsolatos aggodalmaknak, elsősorban a vízben kis koncentrációban előforduló endokrin hatású vegyületeket érintően. Mértékadó szakvélemények szerint ezen vegyületek előfordulása az ivóvízben (és nem csak az ivóvízben) az egyik legsúlyosabb környezeti és egészségügyi problémává nőheti ki magát a közeljövőben. Sajnos a hagyományos víztisztítási technológiák nem alkalmasak ezen szennyezőanyagok eltávolítására. Egy lehetséges megoldást jelent a kiegészítő vízkezelési módszerek fejlesztése és alkalmazása mind a szennyvíz, mind az ivóvízkezelésben. Vegyész vagyok és én is ezzel foglalkozom. Sok módszer igen ígéretes az úgynevezett nagyhatékonyságú oxidációs eljárások között, amivel ez a probléma gazdaságosan és hatékonyan megoldható, de a laboratóriumtól az iparig vezető út igen hosszadalmas. Ahogyan már említett, a lányom szereti a csapvizet. Pillanatnyilag nem tudom mit válasszak. Igyunk csapvizet, amiben benne lehetnek az EDC vegyületek vagy igyunk palackozott vizet, amibe a műanyag palackból beleoldódhatnak az EDC vegyületek? Az biztos, hogy mától kétszer is meggondolom, mi honnan kerül az asztalunkra, mennyi mosószert használok (szóba jöhet a mosódió is), a szépítőszerekkel is óvatosabban bánok, valamint a műanyag tárolódobozokat is lecserélem üvegre. De mi legyen a vízzel? A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt által nyújtott személyi támogatással valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Alapi Tünde