Javított helyezésein a brit QS-listán a szegedi egyetem

Két tudományterületen – modern nyelvekben, valamint mező- és erdőgazdálkodásban – a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel a szegedi universitas. A brit QS friss tudományterületi világranglistáján a hazai állami támogatottságú intézmények közül 6 kapott helyet.

A világ legjobb 200 felsőoktatási intézménye közé került a Szegedi Tudományegyetem modern nyelvi, valamint mező- és erdőgazdálkodási kategóriában a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég friss listáján - olvasható

az egyetem honlapján.

A brit cég 2013. május 8-án hozta nyilvánosságra új tematikus rangsorát. Ezen 5 képzési terület (bölcsész, mérnöki, élet- és orvostudományok, természettudományok, menedzsment) 30 oktatási programját vizsgálja – mondta

Pál József.

Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese elmondta: a QS a világ közel háromezer egyetemét vizsgálja, s a legszínvonalasabb hétszáz felsőoktatási intézményét rangsorolja. Az összehasonlítás alapja egy online felmérés, amelynek révén a világ több tízezer neves oktatója, kutatója mondhat véleményt az általa művelt tudományterületen az egyetemekről úgy, hogy az élbolyba tartozóként hazájából 10, országa határain túlról 30 intézményt jelöl meg. Ezt a szempontrendszert a QS kiegészíti a szakokon végzők leendő munkaadóinak véleményével, továbbá a kutatókat minősítő publikációs teljesítménnyel. E szempontokat azonban – az adott tudományterület jellemzőihez illeszkedve –

eltérő súllyal veszik figyelembe.

A QS friss, 30 tematikus rangsora közül a szegedi egyetem 2 listán szerepel a világ legjobb 200 felsőoktatási intézménye között. Most a modern nyelvek, valamint a mező- és erdőgazdálkodás területén teljesített kimagaslóan az SZTE. Ebben szerepet játszhat – Pál József szerint –, hogy az egyetemnek mind a bölcsészettudományi, mind a mezőgazdaságtudományi kara jóval több nemzetközi szereplést vállal például konferenciákon, mint az előző években. Ugyanakkor a nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes emlékeztetett: 2011-ben az SZTE a mérnöki és kémiai tudományterületeken került a világ legjobb 200 képzőhelye közé. A QS Rankings friss tematikus listájának szegedi adatai

az alábbi linkre kattintva

tekinthetőek meg. A hazai állami felsőoktatási intézmények közül összesen 6 szerepel a QS friss tudományterületi listáin. A legjobbak közé került három területen a Budapesti Műszaki Egyetem; az SZTE-hez hasonló módon két képzési körben remekelt az ELTE és a Debreceni Egyetem; míg a Corvinus és a Pécsi Tudományegyetem egy tudományterületen szerepel a világ top 200-as listáján. A leginkább elfogadott toplista a 2004 óta készülő brit QS World University Rankings. A QS cég azonban a most nyilvánosságra hozott képzési területi listán kívül átfogó rangsort is készít. A legutóbb, tavaly ősszel napvilágot látott 2012/2013-as világrangsorában a QS a legjobb 501-550 egyetem közé helyezte a Szegedi Tudományegyetemet, amely akkor 50 hellyel javította helyezését.

A SZEGEDma.hu a hírrel kapcsolatban megkérdezte Pál Józsefet, az SZTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék tanszékvezetőjét és Bodnár Károlyt, az SZTE Mezőgazdasági Karának dékánját.

Pál József: Ez egy rendkívül előkelő helyezés

- Hogyan állítják össze ezeket a listákat? Mi alapján mérik a modern tudományokat?

- A felmérés legfontosabb elemei, ami alapján kiderült, hogy mely tudományterület hová kerül a ranglistán, az a következő elemekből áll össze. Van egy akadémiai szempont, ahol azt mérik, hogy az oktatók milyen publikációs tevékenységeket folytatnak és ennek milyen nemzetközi visszhangja van, mennyire elismertek. A másik nagyon fontos meghatározó elv a munkaadók véleménye. Ha végez valaki nálunk például francia szakon, akkor felmérik, a francia szakosokat alkalmazók mennyire elégedettek a munkaerővel. A modern nyelvek esetében ez volt a két fő kategória. E mellett fontos még a tudományos idézettség, illetve, hogy milyen tudományterületi besorolást kap az adott intézmény. A természettudományi és orvosi területeken egyéb szempontok is előtérbe kerülnek. Megkérdezik a világ kutatóit - az idei esztendőben 46 ezer oktatót kutatót kérdeztek meg - egy online kérdőívben, hogy mivel foglalkozunk, majd arra kíváncsiak, hogy az adott tudományterületen szerintünk melyik a legjobb 10 magyar és 30 legjobb külföldi egyetem. Ebből összeáll, hogy a szakma kiket tart a legjobbaknak.

- Melyik egyetemeket sikerült megelőzni a modern tudományok tematikus rangsorban?

- A tematikus listában, akik a legsikeresebben szerepeltek, azok tulajdonképpen ebben a kategóriában (151-200 kategóriában) indultak. Rajtunk kívül ebben a kategóriában szerepel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is. Mind az első kétszázban vannak, tehát nem vagyunk egyedül, hanem más magyar egyetemek is szerepelnek mellettünk. Ez egy rendkívül előkelő helyezés, közel 3000 egyetemet vizsgálnak és ebből a 700 legjobbat rangsorolják a QS-nél. Ebben a rendszerben már nagy előnye van annak, aki bekerül a 700-ba. Ez rendkívül fontos eredmény. A mostani felmérés viszont a tudományterületekre vonatkozik. Ez a fajta lista most indul, ennek a rendszernek korábban bölcsész és más elnevezései voltak. Egyébként az egyetemünk régóta szerepel ezen a listán, általában az 500. és 600. hely között szoktunk végezni.

Bodnár Károly: Kiterjedt partnerkapcsolatainknak köszönhetjük a helyezést

- Minek tulajdonítja a Mezőgazdasági Kar QS-ranglistán elért sikerét?

- A QS-ben mindig mások szavaznak az adott intézményre. A kiterjedt partnerkapcsolatainknak tudom be ezt a dolgot, nem feltétlenül az van mögötte, hogy sokkal jobbak vagyunk bármely más agrárintézménynél. A partnereink közül többen reagáltak ebben a szavazórendszer felhívására. Véleményt nyilvánítottak rólunk, hogy az a munka, ami itt folyik elismerhető.

- Hogyan szavaznak a partnerek és egyéb intézmények ebben a kérdőívben?

- Az online kérdőívnek számtalan kérdése van, amire választ kell adni. Van olyan része, ahol azt kérdezik, hogy mely hazai és külföldi intézményeket ismerjük el. Adott, hogy melyikből mennyit lehet bejelölni azok közül, akiknek szakmai munkája mindenképpen említésre méltó. Ilyenkor bejelöljük azokat a partnereket, akiknek ismerünk és elismerjük a munkáját. Illetve van még egy olyan lehetőség is, hogy azokat az intézményeket, akik addig az adatbázisban nem szerepeltek, esetleg új résztvevők ebben a szavazati rendszerben, meg lehet jelölni és felveszik őket a szavazati listára. Így a lista folyamatosan bővül.

- Elégedett a 2013-as eredménnyel?

- Maximálisan elégedettek lehetünk, és borzasztó boldogok vagyunk, hogy ez így alakult. Azzal is tisztában vagyunk természetesen – és ez nem álszerénység – hogy nem ez az egyetlen mérőszáma annak, hogy egy intézmény sikeres vagy nem sikeres. Nyilvánvalóan egyfajta visszajelzés a munkákkal kapcsolatban, de nem ez az egyetlen forrás. Itt elsősorban számos projektek alkalmával szerzett, valamint egyetemközi együttműködések alkalmával szerzett partnereink jó véleményének és számának tudható be, hogy mennyi jelölést kaptunk. A lista szubjektív, mert egy lista sem lehet teljes. Annak borzasztóan örülünk, hogy akikkel kapcsolatban vagyunk, azok ilyen jól vélekednek rólunk.

Gaál Bernadett