Válság és mekkai zarándoklat – a fizika megoldja! + FOTÓK
Fizika az, amit akkor csinálnak a fizikusok, mikor nem látja őket senki – idézte egy amerikai fizikus definícióját Szabó Gábor akadémikus, lézerfizikus, az SZTE rektora a szombati Fizika Napján tartott előadásában.
Elektronok és pozitronok mellett a professzor a fizika egzotikus alkalmazásairól is szólt a Fizikus Tanszékcsoport Budó Ágoston termében tartott előadásában, mint például az ökonofizika, mely fizikai analógiákkal magyaráz közgazdaságtani jelenségeket. Más szavakkal megmutatja, mi a hasonlóság például a mágnes és a gazdasági válság között… Merthogy van. Dirk Helbing pedig a tömegek viselkedésének modellálásához használta fizikai ismereteit, többek között a mekkai hádzs (zarándoklat) idején kérték a segítségét, ugyanis a zarándoklat idején évről évre százak halnak meg, mert az óriási tömeg akaratlanul is elsodorja, agyontapossa őket.
Érdemes tanulni
A rektor az utóbbi időszak híreire is reagálva kiemelte, ha valahol, akkor Magyarországon érdemes diplomát szerezni. Ezt mutatja többek között az is, hogy az OECD országok között Brazília után Magyarországon a második legnagyobb a különbség a diplomás és nemdiplomás bérek között, arról nem is beszélve, hogy az alacsony képzettségűek körében itthon a nemzetközi átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség, a diplomások elhelyezkedési lehetősége viszont jobb, mint az átlag.„A fizika nem tények halmaza, hanem gondolkodásmód: abban segít, hogy egy problémát meg tudjunk fogalmazni. Arra tanít, hogy egyszerű elemekből modellezzünk” – összegzett
Szabó Gábor
. Végül ismert és kevésbé ismert fizikusokat sorakoztatott fel a rektor, mint
Albert Einstein, Richard Feynman
, vagy a német kancellár,
Angela Merkel
. Említette
Liv Boeree-t
is, aki a legeredményesebb női profi pókeres, összesen eddig 2,5 millió dollárt „keresett”, és saját bevallása szerint sikerét többek között fizikai ismereteinek köszöni.
Akar-e tanulni…?
Szintén előadást tartott a Fizika Napján
Kiss László
, az MTA Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója, Lendület kutatócsoport-vezető is, aki korábban Szegeden végezte tanulmányait, majd Sydneyben kutatott hét évig, de járt az Egyesült Államokban, Kanadában és Spanyolországban is. A kutató portálunknak elmondta, bármennyire szidjuk is a magyar oktatásrendszert, még mindig igen jó szakembereket tud képezni. Egy angolszász oktatási rendszerben viszont projektorientáltan tanítanak. A diákok már elsőéves koruktól kezdve projektekre koncentrálnak, vagyis nagyon jó képzést kapnak egy nagyon speciális szakterületen. A kutató hozzátette: itthon ez a projektszemlélet sajnos nagyon kevéssé szivárog be az oktatásba, viszont van egy általános képzés, ami által sokkal nagyobb rálátást kapnak a diákok a tudományra. „Tegyük hozzá, a legszemélyesebb véleményem az, hogy szinte mindegy, milyen az oktatási rendszer, mert a végén úgyis az dönt, hogy a diák akar-e tanulni. Ha akar, akkor mindegy, milyen intézményben van, meg fogja tanulni azt, ami őt érdekli” – hangsúlyozta Kiss László. Hozzátette: nyilván egy inspiratív környezet, ahol nem jelentkezik problémaként, hogy például megint nincs papír a nyomtatóban, sokat segít, de alapvetően a legfőbb érték és a legfőbb értékteremtő az ember.
