Kanyarójárványt okozhatnak a gólok

Szegedi kutatók matematikai modellekkel vizsgálják a járványok terjedését; egyik legújabb tanulmányukban az idei labdarúgó EB egyik helyszínén kialakult kanyarójárvány lehetséges hatásait vizsgálták.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) idén tavasszal közleményben hívta fel a figyelmet a veszélyre, amelyet az Ukrajnában tomboló kanyarójárvány jelent a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság szurkolóira. A kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség, és számos európai országban az oltottság szintje nem éri el a járványok megelőzéséhez szükséges szintet. Az Európa-bajnokságra több százezer látogató érkezett Ukrajnába, így fennállt a veszélye annak, hogy a bajnokságról fertőzötten hazatérő szurkolók hazájukban járványt okoznak. A Szegedi Tudományegyetem Matematikai Intézetének munkatársai (Dénes Attila, Kevei Péter, Röst Gergely) egy japán járványterjedési szakértővel (Hiroshi Nishiura) együttműködve a jelenség leírására egy új matematikai modellt alkottak, amely egy kétfázisú, többtípusos, elágazó sztochasztikus folyamat. Az első fázis a bajnokság ideje alatt írja le a betegség terjedését, a második pedig a visszautazók hazájában modellezi a járványt. A modell alapján analitikus eszközökkel meghatározható a hazatérő betegek várható száma és egy nagyobb járvány kitörésének valószínűsége. A számítások azt mutatják, hogy a focimeccsek eredménye nagyban befolyásolhatja a járványok kitörésének esélyét. Minél tovább maradnak ugyanis egy alacsony oltottsággal rendelkező ország szurkolói a fertőző területen, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a járvány kialakulásához elegendő számú fertőzött utazik haza. Járványtani szempontból az lett volna a legkedvezőbb, ha magas oltottsági aránnyal és kisebb szurkolótáborral rendelkező országok válogatottjai (pl. Csehország és Svédország) jutottak volna a foci EB döntőjébe. A 2012-es EB és az idei európai kanyaróhelyzet adatainak összesítése után a modellparaméterek pontosíthatók lesznek, így a kutatók reményei szerint a jövőbeli sporteseményekre pontosabb előrejelzések és kockázati elemzések készíthetők. A szerzők a Dr. Röst Gergely által vezetett, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott, nemzetközi (magyar, japán, kínai és koreai matematikusokból álló)

kutatócsoport,

illetve az MTA-SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport munkatársai.

Forrás:

Szegedi Tudományegyetem