Egyetem

Hűlt helyük lesz a szegedi üvegműveseknek? + FOTÓK

Hűlt helyük lesz a szegedi üvegműveseknek? + FOTÓK

2012. december 5., szerda
Hűlt helyük lesz a szegedi üvegműveseknek? + FOTÓK

A nyolcvanas években még hatan dolgoztak az SZTE TTIK Üvegtechnikájában, most már csak két ember munkája látja el az egyetem teljes műszerüveg-igényét a kémiai laborokban használt kémcsövektől az egyedi igények szerint gyártott közlekedőedényekig. A mesterek a nyugdíj határában sem tudják kinek átadni tudásukat, az üvegműves szakma sajnos halálra van ítélve.

A Szegedi Tudományegyetem laboratóriumaiban és előadásain használt kapillárisok, tárolóüvegek és közlekedőedények jelentős része az SZTE TTIK Üvegtechnikájának boszorkánykonyhájában készül. Két üvegműves forrasztja, fújja, formálja és illeszti egybe a gyakran laikus szemnek is impozáns alkotásokat, javítja meg az eltört edényeket és valósítja meg a sokszor komoly kihívást jelentő egyéni kéréseket. A

hazánkban is hanyatló órásmesterség

mellett az üvegművesek sem számíthatnak jelentősebb utánpótlásra, és nem tudják felvenni a versenyt az olcsó kínai tömeggyártással. A mesterség tökéletes elsajátításához nyolc-tíz év is szükséges, szervezett képzése azonban nincsen, így rövidesen hatalmas hiány jelentkezhet a képzett műszerüveg-gyártókból itthon.

Fújhatják

"Az ötvenes években indult be az üvegtechnika itt Szegeden, akkor nyolc ember dolgozott azon, hogy az egyetem minden karát ellássa a szükséges eszközökkel. Már csak mi ketten maradtunk" - mesélte Asbóth Csaba műhelyvezető, aki Reisz Ferenc üvegművessel körbevezetett minket és bemutatta az itt végzett munkafolyamatokat. A szakembernek 47 év rutinnal a háta mögött már nem kihívás az üveg formálása, a dupla falú edényektől a lépcsős kolonákig számos mű dicséri a keze munkáját. "Elsősorban a kisebb, egyéni kérések alapján gyártott termékek készülnek itt, sok üvegedényt olcsóbb a nagyvállalatok tömeggyártásától megvásárolni. Néha csak egy fényképet, vagy egy sematikus tervrajzot kapunk, ez alapján kell kisilabizálni, hogy mit is akar a megrendelő" - magyarázta az üvegműves. Félkész anyagokból, Német- és Franciaországból származó üvegrudakból dolgoznak, emellett számos alkalommal formálnak kvarcüveget, amely magasabb ellenállósága miatt jóval idő és anyagigényesebb munkát kíván. Egy közepes bonyolultságú edény megalkotása 3-3,5 órát vesz igénybe a tapasztalt mesternek, bár sokszor jóval hosszabb ideig tart az anyag előkészítése, mint a termék megalkotása. A mesterek szerint szakképzett utánpótlás híján a szakma halálra van ítélve: hivatalos képzés a műszerüvegek gyártására nincsen, és - bár jelezték az igényüket az egyetem felé - pénz híján tanoncot sem tudnak fogadni. A munkák 90 százalékát kézzel végzik a szakemberek, emiatt már az egyszerűbb munkákhoz is kell 2-3 év gyakorlat, a szakma minden fortélyának elsajátításához pedig tíz évet is rá kell szánni az embernek. "Itt főként az egyedi kérésre gyártott eszközökből lesz hiány, hisz ezeket csak egyeztetések, személyes megbeszélés alapján lehet elkészíteni" - tette hozzá. Üvegtechnika gyakorlat címmel a vegyészhallgatók 12 órás kurzuson megismerkedhetnek az alapokkal - bár a látványos gyakorlat rendkívül népszerű és szinte pillanatok alatt betelnek a meghirdetett helyek, a vegyészhallgatókból vegyészek, nem üvegművesek lesznek majd. Azért sok tehetséges "üveghajtogató" termékét megőrizték a műhelyben, a kezdeti próbálkozások után a hallgatók apró kancsókat, sőt van aki egy kis csigát is csinált üvegből.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.