Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyetem

Szent-Györgyi édesanyjának sírja előtt hajtottak fejet + FOTÓK

Szent-Györgyi édesanyjának sírja előtt hajtottak fejet + FOTÓK

2012. november 1., csütörtök
Szent-Györgyi édesanyjának sírja előtt hajtottak fejet + FOTÓK

Megkoszorúzták Szent-Györgyi Albert édesanyja, Györgyi Miklósné Lenhossék Jozefin sírját a Szegedi Tudományegyetem és a városi önkormányzat képviselői a Belvárosi temetőben csütörtök délután.

A Szent-Györgyi-emlékév alkalmából a szegedi egyetem és Szeged Város Önkormányzata rendbe hozatta a Nobel-díjas tudós édesanyjának sírját.

Lenhossék Jozefin

, becenevén Fini néni elkísérte fiát Szegedre is, együtt éltek, mikor felfedezte a C-vitamint, azonban a Nobel-díjat már nem érte meg – 1936-ban elhunyt.

Az anya meleg szava

Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes úgy fogalmazott, megszoktuk, hogy ünnepeljük a nagy tudóst, akinek a nevére a világ minden részéről ma is Nobel-díjas tudósok érkeznek Szegedre, és aki erkölcsi helytállásával is példát adott, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a genetikai adottságok mellett a gyerekkori környezet, az anyai szeretet és útmutatás is meghatározó az ember életében. Ha elolvassuk Szent-Györgyi békéről szóló könyvecskéjét, vagy akár a későbbi műveit, tudománypolitikai gondolatait, mindenhol azt tapasztaljuk, hogy a gyermekkori üzenet, az anya meleg szava, finom útmutatása a tudományos kutatáson kívül és annak felhasználása érdekében végig jelen volt Szent-Györgyi Albert életében – hangsúlyozta a rektorhelyettes, hozzátéve: ezért állnak meg ma köszönettel a sír előtt.

Két út

Szent-Györgyi Albert több mint negyedszázad után az amerikai emigrációból először a Szegedi Biológiai Központ avatására érkezett Szegedre 1973-ban. Azt beszélték akkor, hogy első útja édesanyjának sírjához vezetett, majd innen a Fogadalmi templom kriptájába, Klebelsberg Kunóhoz, a néhai vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki annak idején kinevezte őt a szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetének vezetőjévé. Ezt az utat egyszer már megtette 1937. október 29-én, miután előző este kapta Stockholmból az értesítést, hogy elnyerte az azévi orvosi Nobel-díjat – idézte fel emlékező beszédében Péter László irodalomtörténész, az SZTE professor emeritusa, Szeged város díszpolgára.

Nem érte meg fia Nobel-díját

Szent-Györgyi Albert először 1930 szeptemberében érkezett Szegedre feleségével, 12 éves kislányával és 60 éves édesanyjával a Kálvária téren lakott, és ott is dolgozott néhány lépésre lakásától – folytatta a professzor. 1935-ben költözött csak az intézet a Dóm térre, a család pedig a Rudolf (ma Roosevelt) térre. Fini néni a költözést nem sokkal élte túl, a sírkeresztjén olvasható évszám tanúsága szerint 1936-ban elhunyt. A professzor elmondta, a genetikus Czeizel Endre kitűnő könyvének családfáján tévesen 1938. szerepel a halál éveként, ezúttal azonban ez a két év nagyon sokat jelent, mert 1937. volt a Nobel-díj esztendeje, így Lenhossék Jozefin nem érhette meg fia nemzetközi megdicsőülését – folytatta a professzor.

A Lenhossék-zsenialitás

Szent-Györgyi apai ágon erdélyi eredetű gazdálkodó, jogászkodó família leszármazottja, anyai ágon pedig szlovák ősöktől eredő, természettudományi érdeklődésű, főként orvosi hivatást vállaló, átlagon felüli tehetségű, országosan is hírneves férfiak jellemezték a családot. Fini néni férje, Szent-Györgyi Miklós Kiskérpusztán gazdálkodott, a feleség pedig a főváros közepén lakott. A gyerekek a nyarat töltötték apjukkal, pesti életükben apjuk helyét a nagybácsi, Lenhossék Mihály pótolta, aki idegélettani kutatásaival a Lenhossék nevet világhírűvé tette. Neki szerepe volt abban, hogy Szent-Györgyi Albert érdeklődése a tudományos kutatás felé fordult. A Lenhossékok zenei tehetséget is örököltek. Jozefin operaénekesi terveket dédelgetett magában, de az operaház egykori karmestere, Gustav Mahler eltanácsolta – nem biztos, hogy a hangja, inkább apró termete miatt – tudtuk meg Péter Lászlótól. Hozzátette: Czeizel szerint művelt és szép asszony volt Szent-Györgyi édesanyja. „Neki jutott a történelmi szerep, hogy génjeiben közvetítse a Lenhossékok zsenialitását Albert fiának” – összegzett a professzor. A beszéd után az egyetem és a város képviseletében Pál József, Péter László, Vajda Tamás, az SZTE Szaklevéltárának vezetője; valamint Ménesi Imre önkormányzati képviselő és Kerek Attila protokollfőnök helyezték el a koszorúkat a síron.
SZTE Szent-Györgyi-év szegedi egyetem Lenhossék Jozefin Szent-Györgyi Albert Szegedi Tudományegyetem

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo