Szeptemberben indul a szegedi egyetem első műszaki mesterszakja

A környezetmérnök mesterképzési szakkal is erősödik szeptembertől a Szegedi Tudományegyetem. Mint megtudtuk, az ilyen szakemberekre igény mutatkozik a munkaerőpiac részéről.

Még 2006 őszén fogadott el az egyetem szenátusa egy határozatot a műszaki képzésre vonatkozóan. Akkor, a válság előtt még nagyobb bővítési lehetőségek mutatkoztak, és magasabb hallgatói létszámmal kalkulálhattak. Mára alapképzésben, műszaki területen a Mérnöki Kar (MK) gépészmérnök és műszaki menedzser szakja mellett a Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) biomérnök, környezetmérnök, molekuláris bionika és anyagmérnök szakokon folyik az oktatás – magyarázta portálunknak

Dombi András

professzor, a környezetmérnök MSc képzés szakfelelőse, az SZTE Műszaki és Anyagtudományi Intézet munkatársa, akit annak idején a szenátus a terület szervezésével is megbízott. A 2006-os határozat fogalmazta meg többek között azt is, hogy az SZTE mérnökképzési portfoliója kialakításának határozott célja, hogy a mérnök szakemberképzés biztosításával kezelje a régió mérnöki, illetve természettudományi diplomák iránti fokozott igényét, hozzájáruljon az interdiszciplináris kutatások, fejlesztések számának növekedéséhez.

Előny az egyetemnek és a régiónak

Idén szeptemberben a műszaki területen elsőként a négy féléves környezetmérnök mesterképzés indulhat meg (a korábbi mérnöki mesterképzések az agrár-, illetve informatikai területhez tartoznak). A professzor elmondta, a páratlan (hét) szemeszteres alapképzési idő miatt kezdetben keresztféléves szakot terveztek, és most is fennáll még a lehetősége annak, hogy rögtön februárban elindítják a következő évfolyamot. A műszaki szakokat a TTIK és az MK közösen működteti, ami mindkét kar és a képzés erősödését szolgálja. A 2006-os eredeti elképzelés egyébként az volt – ami csak részben valósult meg –, hogy a természettudományos alapozó tárgyakat, mint a matematika, a biológia, kémia, fizika stb. teljesen átveszi a TTIK, az MK pedig a műszaki és mérnöki tárgyakat gondozza. Mind az egyetem, mind a régió számára nagy jelentőséggel bír a szegedi műszaki képzés erősödése – hangsúlyozta Dombi András. A közeljövőben a szegedi és a kecskeméti felsőoktatási intézmények együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy egyfajta vidéki ellensúlyt képviseljenek a budapesti műszaki képzés mellett. A professzor arról is beszélt, további összefogások is elképzelhetők a környezetmérnök képzés mentén, például a bajai Eötvös József Főiskola személyi és tárgyi feltételei is jól jöhetnek a hatékonyabb oktatáshoz.

Igény van rá

A képzéshez megfelelő kutatóbázist biztosít a Környezettudományi Doktori Iskola környezettechnológia programja, valamint az MK-n is formálódik a kutatói rendszer, ami reményeket ad arra is, hogy majd a doktori képzés is beinduljon. A megfelelő gyakorlati háttér megteremtéséhez a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara ajánlotta fel készséges támogatását, így a hallgatók reális problémákat megoldó munkahelyeken próbálhatják ki magukat – emelte ki a professzor. Dombi András azt is hangsúlyozta, igény van környezetmérnökökre, akik a vízgazdálkodásban, a termelő vagy az energiaellátásra szakosodott létesítményeknél is el tudnak majd helyezkedni, hiszen például otthon lesznek az ivó- és kommunális, illetve ipari szennyvíz kezelésében, érteni fognak az agrárium vízellátásához. A termelést végző intézményeknél ma már mindenhol alkalmaznak ilyen szakembereket a környezeti hatások (zaj, szennyezés stb.) ellenőrzésére, az itt képzett szakemberek érteni fognak a környezetvédelmi berendezések működtetéséhez. Egyelőre 15 fő jelentkezett a képzésre, de augusztusban itt is pótfelvételit tartanak.