Zöld utat a zöldövezetnek! - Növények Napja Szegeden + FOTÓK

Idén először világszerte, több mint 25 országban tartották meg a Növények Napja nevű rendezvényt, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet zöldövezeteink megóvására. A kezdeményezéshez az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszéke és Ökológiai Tanszéke is csatlakozott, ahol vetélkedőkkel, előadásokkal várták az érdeklődőket.

Az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) égisze alatt kerül megszervezésre az első nemzetközi „Fascination of Plants Day” („Azok a Csodálatos Növények” Nap). A kezdeményezés célja, hogy világszerte minél több ember rádöbbenjen a növényeknek a természetben és a mindennapi életünkben betöltött alapvető szerepére és szembesüljön a növénytudomány fontosságával. A rendezvényhez Szegeden csatlakozott az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszéke és Ökológiai Tanszéke is, akik játékos vetélkedőkkel, izgalmas kísérletekkel és előadásokkal hívták fel a figyelmet növényeink megóvásának fontosságára, és módjaira.

Nem beszéltek zöldségeket

"A kezdeményezést még tavaly ősszel hívták életre, világszerte számos ország fejezte ki részvételével környezettudatos személetét. Országszerte több nagyvárosban - Budapesten vagy Debrecenben - is készültek programokkal erre a napra" - árulta el portálunknak Poór Péter, a rendezvény egyik szervezője. Az SZTE újszegedi biológus épületének bejáratánál lombikok, üvegcsék és belőlük kikandikáló, apró levelek fogadták a járókelőket, itt játékos, interaktív feladatokon keresztül mutatták be a növények ökoszisztémában betöltött rendkívül fontos szerepét. Egyszerű kísérletek segítségével vizsgálhattuk meg, hogy a növényben milyen változások mennek végbe bizonyos kémiai anyagok, nehézfémek hozzáadásakor. Bemutatták talajtisztító képességüket, megismerhettük a növényi hormonok hatását, és a levelek zöld színének a titkát is feltárták a biológus hallgatók segítségével. Az érdeklődőket körbevezették a tanszék új növényanalitikai laborjában is, ahol számos modern kutatási eszköz működését ismerhették meg. "Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni a növényvilág sokszínűségét, és a hétköznapi életbe betöltött szerepüket. Az élet nélkülük elképzelhetetlen lenne, ezt azonban addig nem ismerjük fel, míg a környezet ilyen bőséggel kiszolgál minket. Értékeink megóvása közös feladatunk" - hangsúlyozta Poór Péter.

Az eltévedt sarkvirág

A Dél-Alföld természeti értékeiről tartott előadást Margóczi Katalin, az SZTE Ökológiai Tanszékének munkatársa. Előadását a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola hallgatói mellett egyetemisták és botanikusok is eljöttek meghallgatni. Az Ásotthalom, Mórahalom és Kelebia környékén található, széttagolt területeken kialakult semlyékek rendkívüli növényvilággal rendelkeznek, több terület innen sajátos, kevés helyen fellelhető élővilágot tart fenn. Botanikai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír az Ásotthalom határában található Csodarét. A Dél-Alföldön egyedülálló, rendkívül sokszínű terület sokáig senki földje volt, egy növényszerető óvónő bejelentése keltette fel a botanikusok figyelmét, akik a helyszínt megvizsgálva valódi csodára leltek: 24 védett növényfaj (mocsári kardvirág, buglyos szegfű vagy például a mocsári nőszőfű) telepedett meg ezen a területen. Hamarosan védetté is nyilvánították a területe, ami azóta a botanikusok zarándokhelyévé vált. Említésre méltó még a mórahalmi vidéken található Csipak-semlyék is, ez "csak" két védett fajjal kevesebbet tud felmutatni. A Tanaszi-semlyéken elképesztő mennyiségű tarka nőszirom terem, nedves területein a mocsári életet kedvelő növények honosodtak meg. Igazi csodaszámba ment az a Kétlevelű sarkvirág, melyet erről a vidékről szedtek le. A növény ezen a vidéken ugyanis egyáltalán nem őshonos, megjelenését senki nem tudta megmagyarázni. Utolsó diaképén a szakember egy szekéren utazó férfit örökített meg, aki - mint mondta - a legféltettebb kincsünk egyikét jelképezte. "Vannak védett növényeink, védett állataink, de ugyanolyan fontos, hogy védjük ebben az ökológiai tájban élő embereket is. Az élővilág megvédéséhez a táj lelkét is meg kell ismernünk, melyet csak a benne élő emberek tudnak hozzánk közelebb hozni" - emelte ki Margóczi Katalin.