Klebelsberg-relief hirdeti az egyetemi könyvtár névadóját + FOTÓK, VIDEÓ

Tavaly november 11-től - a szegedi egyetem napjától - viseli az SZTE Egyetemi Könyvtára Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter nevét, melyről immár egy relief is tanúskodik, amit kedden avattak fel.

Ünnepi előadásokkal is megemlékeztek

Klebelsberg Kuno

kultuszminiszterről, akinek tevékenysége nyomán került a kolozsvári egyetem Szegedre, illetve épült fel a Dóm tér és a klinikák. Minden nemzet életében vannak olyan események, amelyek rövidebb vagy hosszabb ideig tartó traumát okoznak - hogy ezek milyen sokáig tartanak, és egyáltalán túl lehet-e lépni rajtuk, nagyon sokban függ attól is, hogy vannak-e olyan nagyformátumú személyiségek, államférfiak, akik irányt, kivezető utat mutatnak - Magyarország történetében az egyik legnagyobb traumatikus esemény Trianon volt, az egyik ilyen államférfi pedig Klebelsberg Kuno gróf - fogalmazott

Mader Béla

, az SZTE Klebelsberg-könyvtár főigazgatója.

Az egyetlen misszió

Szabó Gábor

rektor köszöntőjében elmondta, nem az a kérdés,

miért nevezték el

az egyetemi bibliotékát Klebelsbergről, hanem sokkal inkább az, miért nem viselte még eddig semmilyen intézmény az egykori kultuszminszter nevét. Klebelsbergnek Szeged, az egyetem és az ország is nagyon sokkal tartozik, és tovább kell vinnünk azt, amit ránk hagyott a kultuszminiszter - fogalmazott a professzor. Hozzátette: azzal vihetik tovább a klebelsbergi örökséget, ha komolyan gondolja az universitas, hogy nemzetközi értelemben is kutatóegyetem kíván lenni - a Szegedi Tudományegyetemnek nincs más missziója - szögezte le a rektor. "Nem tehetjük meg azt, hogy különféle nehézségek és finanszírozási anomáliák hatására feladjuk azt a célt, ami az egyedül méltó és elfogadható egy olyan egyetemnek, mint a szegedi" - így Szabó Gábor. A rektor azt is hangsúlyozta, Klebelsberg munkássága annak is tanúbizonysága, hogy a sikeres oktatáspolitikához a közép- és felsőoktatást együtt kell fejleszteni.

Éretté tenni az embereket a demokráciára

Az előadók között hallgathatták meg a résztvevők Romsics Ignác akadémikus gondolatait Bethlen István miniszerelnökről és Klebelsberg Kuno kultuszminiszterről. A történész elmondta, a Trianon utáni konszolidáció három kiemelkedő névhez kötődik. Horthy Miklós kormányzó volt a katona, aki elsősorban a Tanácsköztársaság bukása utáni rendcsinálásban, megtorlásokban és az új hadsereg megszervezésében játszott fontos szerepet. Bethlen István államférfi volt, aki 1921 és 1931 között miniszterelnökként és a Horthyról elnevezett rendszer megalkotójaként írta be nevét a magyar történelembe. Klebelsberg Kuno pedig az a szakpolitikus volt, aki a Bethlen-kormány minisztereként közel tíz évig irányította a magyar oktatás- és kultúrpolitikát. Bár mind Bethlen, mind Klebelsberg arisztokrata származású volt és jogi tanulmányokat folytattak, pályaindulásuk alapvetően különbözött. Bethlen tanulmányai után 5 ezer holdas örökségéhez tért vissza, később pedig a parlamenti politikusok útját járta, Klebelsberg pályakezdése ehhez képest olyan, mint egy szegény, de törekvő és tehetséges honorácioré: budapesti jogászhallgató volt, a könyvekhez egész életében bensőséges, a bölcsészekéhez hasonló misztikus kapcsolat fűzte. Doktorált, majd pályáját a legalacsonyabb fizetési osztályba tartozó segédfogalmazóként kezdte - tudtuk meg Romsics Ignáctól. 1919-ben a két politikus együtt alakította meg a Nemzeti Egység Pártját, szoros politikai szövetségesek lettek, fenntartás nélkül támogatták egymást. Klebelsberg kultuszminiszterként nemcsak az elitképzésnek, hanem a népiskolai oktatásnak is nagy figyelmet szentelt. Az 1920-as évek második felében a kultúrtárca kapta a költségvetés 9-10 százalékát, melynek nagy részét a népiskolai oktatásra fordítottak (ebben az időben a felére csökkent az analfabéták száma). Politikai ellenfelei nagyzási mániával, az állástalan diplomások számának szaporításával, a nyugati oktatáspolitikák majmolásával vádolták, de a miniszterelnök mindvégig kiállt mellette. Klebelsberggel együtt ugyanis és Bethlen is úgy gondolta, hogy a politikai demokrácia bevezetése előtt kulturálisan, szellemileg kell a népet felemelni és éretté tenni, mert egyébként nem demokrácia, hanem káosz és demagógia lesz az általános és titkos választójog következménye - összegzett a történész. Az előadások után leleplezték a Fritz Mihály szobrászművész által készített reliefet. Az avatáskor Rácz Béla általános rektorhelyettes elmondta, régi adósságát törleszti az egyetem Klebelsberggel szemben, mostantól évente az intézmény egymillió látogatója fogja olvasni a jeles kultúrpolitikus nevét - ezzel méltó emléket állítottak Klebelsbergnek. A bibliotéka aulájában tizenhárom tablóból álló kiállítás is emlékezik a névadóra. http://www.youtube.com/watch?v=gVC2j5t1R6o&feature=youtu.be