2013 szeptemberétől lehetnek új tankönyvek a közoktatásban

Az oktatási államtitkárság tervei szerint az új Nemzeti alaptanterv (NAT) kerettanterveihez igazodó tankönyveket 2013. szeptember 1-jétől kaphatják meg a tanulók először az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon, majd ezt követően felmenő rendszerben - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten.

Az elképzelések szerint az új tankönyveknek lehetővé kell tenniük, hogy az ismeretszerzés és a kompetenciafejlesztés is jelen legyen a tanórán - fogalmazott az államtitkár az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának ülésén. Mint mondta, a tankönyvek "ideális esetben és nagyon gyors munkamenet végén" kerülhetnek forgalomba a tervezett időre; amennyiben nem készülnek el minden évfolyamban és tantárgyban, a forgalomban lévők is használhatóak lesznek átmenetileg.

Hoffmann Rózsa

elmondta: a tankönyvek terjesztése a 2012-es szeptemberi tanévkezdéskor az eddigi rendszer szerint történik majd, de onnantól ezt a feladatot a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. veszi át annak érdekében, hogy a tankönyvellátás államilag garantáltan történjen. Szólt arról is, hogy az általános iskolákban az ingyenes tankönyvellátást fokozatosan szeretnék felváltani az úgynevezett tartós tankönyvek forgalomba hozásával, amelyek az iskolai könyvtárak tulajdonát képeznék, és amelyeket a diákok minden tanév végén visszajuttatnának az intézményeknek. A program garanciája a tantervi stabilitás, amelyet a Nemzeti alaptanterv négy évre biztosít. Hozzátette, hogy igény esetén a tartós tankönyvek használatát esetleg a középiskolában is bevezethetik. Az államtitkár elmondta: a tankönyvek forgalma egy évben 17 milliárd forint, amelyből az ingyenesen juttatott tankönyvek ára 7 milliárd forintot tesz ki. Mint mondta, az eddig elérhető tankönyvek sokfélesége nem bírt árcsökkentő hatással. Az új NAT-ban megvalósuló egységesebb, központosítottabb, emellett az iskoláknak szabadságot is biztosító szabályozás mellett nincs szükség arra, hogy 10-15 könyvből válasszanak az iskolák - fűzte hozzá. Tájékoztatása szerint iskolatípusonként "két-három, vagy adott esetben több" kerettanterv is készül majd az elkövetkező évben, és várhatóan ezekhez rendelnek egy-egy tankönyvet. Fontosnak nevezte, hogy a jövőbeli tankönyvek egyéb ismeretforrásokat, így például digitális tananyagot is magukba foglaljanak. A tankönyvbírálatnál a formai szempontok mellett a legfontosabb tartalmi szempont az lesz, hogy megfelel-e a tankönyv az adott kerettantervnek - mondta. Hangsúlyozta, hogy különösen az általános iskolákban gyakorlati példákra alapozó tankönyvekre van szükség.

Hiller István

(MSZP) szerint a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nél komoly anyagi fejlesztést kellene megvalósítani ahhoz, hogy feladatait - így az iskolai igények begyűjtését, a tankönyvbeszerzést, kiszállítást és az adminisztrációt - meg tudja valósítani.

Osztolykán Ágnes

(LMP) és

Ferenczi Gábor

(Jobbik) egyet nem értését fejezte ki a tankönyvterjesztés egy kézbe adásával.

Pokorni Zoltán

, a testület fideszes elnöke kevésnek találta az időt a kerettantervek és a hozzájuk kapcsolódó tankönyvek megalkotására, és kifogásolta a tankönyvek választékának tervezett csökkentését. Az ülésen jelen lévő szervezetek képviselői, többek között Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke és Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója nem találta egyértelműnek, hogy a terjesztés új rendszere hogyan érinti a vállalkozásokat, és kevesellték az átállásra szánt időt. Álláspontjuk szerint a tankönyvválasztéknak nincs árfelhajtó hatása. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. igazgatója,

Lukács Szabolcs

elmondta: a nonprofit cég nem nyereségorientált és minden tekintetben pártatlan. Hozzátette, hogy a logisztikai feladatokra pályázatot írnak majd ki, amelyet ha megnyernek a jelenlegi terjesztők, ugyanúgy folytathatják munkájukat.