Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Egyetem

Fehér karácsony kén-hexafluoriddal + FOTÓK

Fehér karácsony kén-hexafluoriddal + FOTÓK

2011. december 20., kedd
Fehér karácsony kén-hexafluoriddal + FOTÓK

Robbantós, hangos és látványos, fizikai és kémiai kísérletekkel várták ifjú fizikusok és vegyészek az érdeklődő „kicsiket és nagyokat” a szegedi egyetem Fizikus Tanszékcsoportja által immár hatodik éve megrendezett Karácsonyi Kísérletekre hétfő délután.

„I’m dreaming on a white Christmas” – énekelte a kén-hexafluorid belélegzésének köszönhetően saját orgánumánál némileg mélyebben a fizika szakon végzett és jelenleg operaénekesnek tanuló

Szélpál Szilveszter

. A kén-hexafluoridban a hang terjedési sebessége lassabb, mint levegőben, mert nehezebb gáz – magyarázta portálunk a fizikus-operaénekes. Ezért megváltozik a frekvenciája: mélyebb hangot hallunk. Hasonló, mint a sokak által kedvelt héliumos kísérletek: a hélium sűrűsége kisebb a levegőénél, ezért gyorsabban terjed benne a hang, ami így magasabbá válik. Tévhit, hogy ilyenkor a hangszalagokkal bármi is történne, csupán annyi, hogy az általuk keltett elsődleges rezgés gyorsabban eljut a közönséghez. „Mindig érdekes a gyerekeknek az akusztikai kísérlet. Szeretik még a hangok felharmonikusainak demonstrálását is. Tanulunk róluk az iskolában, de nem kézzelfogható, mik is ezek” – hívta fel a figyelmet Szélpál Szilveszter. A felharmonikusok vagy felhangok egy alaphang frekvenciájának egész vagy félszámú többszörösei. Demonstrátorunk elektronikus oszcilloszkóppal láthatóvá tette a szinuszhullámos alaphangot – amikor a testüregek nem vesznek részt a hangképzésben –, majd rezonátorként „bekapcsolta” azokat is a hangképzésbe, ahogyan egy operaénekes is teszi.

Szentjánosbogár és a nagy durranás

Árus Dávid vegyészdoktorandusz hallgató olyan kísérleteket mutatott be, amelyek a középiskolai kémiaoktatásban nem szerepelnek: újszerűek, látványosak, mégis van didaktikai hasznuk is, vagyis a tanításban is felhasználhatók – a kémia iránti érdeklődést motiválják. A kén-hexafluoridos kísérlet után úgynevezett kemilumineszcenciás kísérletek következtek, vagyis a kémiai reakciók során fény keletkezett. A jelenséget sokan a foszforeszkálással keverik össze, pedig például a szentjánosbogár esetében is ilyen folyamat megy végbe – tudtuk meg Árus Dávidtól. A fehérfoszfor öngyulladásával az égés feltételét vizsgálták, illetve néhány hangosabb kísérletre is sor került…

Tűz a vízben

Végy egy hagyományos háztartási gyertyát, nehezékkel rögzítsd egy üvegpohár aljára, öntsd fel vízzel, hogy majdnem teljesen elfedje a gyertyát a víz, amit ezután gyújts meg! – sok más mellett ezzel az otthon is elvégezhető „recepttel” ismertette meg a jelenlévőket Kopasz Kata, aki nemcsak az egyetemi, hanem a középiskolai fizikatanításban is otthonosan mozog. Azt várnánk, hogy ahogy ég le a gyertya, ráfolyik a víz, és elalszik. Nem ez történik, mert a víz elvezeti a hőt, a gyertya falának anyagából körben egy burok képződik, és így egy ideig szépen „be tud égni” a vízszint alá is a gyertya.

Tanárok mélyponton

A Fizikus Tanszékcsoport 2006 óta rendezi meg karácsonyi kísérleteit. A témát mindig igyekeznek az aktualitásokhoz választani: idén a Kémia Nemzetközi Éve adta az ötletet, de például a cunamikatasztrófa évében a hullámok kerültek elő Földön, vízen és levegőben. Figyelembe véve az előző évek tapasztalatait, mely szerint főként a 12-16 éves korosztály képviselteti magát szép számmal, nem bonyolultak a kísérletek, és a jelenségek megmagyarázásához nem szükségesek magas ismeretek – mondta el portálunknak Papp Györgyné Papp Katalin c. egyetemi tanár, a rendezvénysorozat ötlet- és házigazdája. Fontosnak tartják az ismeretterjesztés szempontjából, hogy a hétköznapi jelenségek, tárgyak, eszközök megjelenjenek, meg természetesen a karácsony – emiatt családias a hangulat. A repertoárban gyertyák, csodálatos szívószálak szerepeltek, valamint a hangjelenségek fizikája, illetve a legnagyobb részt idén a kémikusok színes, durranós, szórakoztató, de nagyon tanulságos kísérletei adták. A résztvevők évek óta nagy lelkesedéssel és példaadó igényességgel készülnek a karácsonyi kísérletekre – emelte ki a tanárnő. „Két évvel ezelőtt azt hittem, hogy a mélyponton vagyunk – de nem…” – válaszolt Papp Katalin arra a kérdésre, hogy az évek óta drasztikusan lecsökkent fizikatanár-jelölt hallgatók száma terén történt-e pozitív irányú elmozdulás. „Optimistán ma azt mondom, hogy most vagyunk a mélyponton, és innen már csak fölfelé lehet, konkrétan csupán egy negyedéves fizikatanár szakos hallgatónk van nappali tagozaton itt Szegeden, és országosan is tíz alatt van a számuk. A hagyományos fizika alapszakos jelentkezők száma viszont már nem annyira rossz, csak közülük kevesen választják saját akaratukból a tanárszakot” – összegzett a tanárnő.
szegedi egyetem fizikus SZTE Fizikus Tanszékcsoport Szegedi Tudományegyetem fizikatanár

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo