Röntgen, röntgen, mondd meg nékem…

A röntgenkészülékek tökéletesítéséhez járulhat hozzá találmányával Kákonyi Róbert, a DEAK Zrt. kutatómérnöke és projektkoordinátora, aki természetes személy kategóriában megkapta a Dél-alföldi Innovációs Díjat.

A röntgencsövekben anódba ütköztetnek egy elektronnyalábot, e folyamat során keletkezik a röntgensurgárzás. Ha növeljük a csőáramot, egyenesen arányosan több röntgensugárzást kapunk. Ha az áramerősség elér egy bizonyos áramerősséget, elkezdi megolvasztani az anódot, ez pedig tönkreteszi a röntgencsövet. Különböző technikák vannak ennek kiküszöbölésére, mint a forgóanódos elrendezés, illetve a folyadékanód, mely során egy folyadékfelszínbe ütköztetjük az elektronnyalábot. Viszont ha mozgatni kezdjük az ilyen típusú röntgencsövet, akkor a folyadék felszíne is mozogni fog, ami kedvezőtlen a röntgen működése szempontjából – magyarázta portálunknak

Kákonyi Róbert

. Adott volt tehát a probléma, hogy olyan folyadékfelszínre van szükség, amely tetszőleges orientációban stabil, és ugyanabban a pozícióban marad – ezt oldotta meg a fiatal kutató. Előadásában elárulta: mosogatás közben kapta az ötletet a stabil folyadékfelszínhez.

Mi van a bőröndben?

Talán nem is az egészségügyben használt röntgennél tűnt ez a probléma a legégetőbbnek, hiszen két beteg között volt némi ideje hűlni az anódnak. Viszont röntgenkészülékeket használnak például a repülőtereken is a csomagok átvizsgálásához. Az ilyen CT-k hat másodperc per bőrönd sebességgel dolgoznak, mely során a röntgencső folyamatos igénybevételnek van kitéve, nincs idő a hűlésre – ez tehát korlátozza azt, mennyi csomagot képes egy berendezés átvizsgálni és milyen csőárammal. Utóbbi növelésével javítható az úgynevezett jel per zaj viszony, vagyis nagyobb pontossággal lehet megmondani, milyen anyag van a csomagban.

Jöhet a fejlesztés(?)

Ha versenyképes áron sikerül kifejleszteni a találmányt, akkor tetszőleges röntgenkészülékbe lesz beépíthető. Mivel várhatóan ugyanazzal a röntgenhozammal tud dolgozni, mint mostani társai, javulást hozhat a teljesítmény, így a képminőség terén. A szabadalom tulajdoni aránya 50-50 százalékban a GE Healthcare és a Szegedi Tudományegyetem között oszlik meg. A projekt most ér véget, az ötlet, a modell megszületett, jó volna a szabadalom kifejlesztésével folytatni az együttműködést – mondta Kákonyi Róbert. A szabadalom egyébként be van adva Magyarországon és az Egyesült Államokban is, jelenleg forrásokat szeretnének keríteni a fejlesztéshez.