Léghajtású járműcsodák az SZTE műhelyéből + FOTÓK, VIDEÓ

Az SZTE Mérnöki Karának hallgatói által készített pneumobilokat, vagyis sűrített levegővel hajtott járműveiket lehetett megcsodálni és kipróbálni szombaton délelőtt. A bemutató apropóját egy verseny adta, melyről szép eredményekkel tértek haza a csapatok.

Tizenhárom egyetem összesen 22 gépe állt rajthoz szeptember közepén a kecskeméti Pneumobil Gálafutamon két versenyszámban, melyen természetesen a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara is képviseltette magát, méghozzá két járművel. A tavaszi egri viadalon dobogós MKLaren csapata a gálafutam gyorsulási számában az első helyen végzett, míg a Pneugeot pneumobil csapat a középmezőnyben.

Péter Szabó István

, az SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézetének adjunktusa portálunknak elmondta, gyorsulási és gyorsasági futamokat rendeztek a város főterén. A szervezők célja az volt, hogy biztosítsák a reváns lehetőségét az egri viadalon szereplő csapatoknak, melyen az adjunktus által irányított MKLaren csapata harmadik lett piros járművével. A sűrített levegővel hajtott gépet sorba kapcsolt hengerek működtetik, mely konstrukciót először az SZTE-s diákok használták. A járműveken természetesen mindig van mit javítani, hiszen a versenyeken derül ki egy-egy kisebb hiba. „Most a gyorsasági versenyszámban egy kapcsolóval akadt gondunk, ami nem bírta a rázkódást. Kecskemét főtere térkővel van burkolva, s erre nem készültünk fel. Vagyis mindig új tapasztalatokat szerzünk, és folyamatosan fejlesztjük a gépet” – magyarázta. A piros csoda egyébként jelenleg 36 kilométer per órás sebességre képes, és Kecskeméten debütált Pneugeot csapat gépe is körülbelül ennyivel megy. Mivel közvetlenül a verseny előtt fejezték be sz építését, még sok átalakítást hajtanak végre rajta a következő futamig, de azt mindenképpen sikerként értékeli a csapat, hogy biztonságosan üzemelő járművet építettek.

50 kilométer a cél

Az SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézetének Pneugeot csapatát koordináló

Tóth István Tibor

főiskolai docens a versenyek legnagyobb előnyét abban látja, hogy a pneumatikus és egyéb hajtásláncokat illetően rendkívül nagy tapasztalatot szereznek a hallgatók, illetve bizonyos fokig a járműépítésben is. Mivel mindig újabb hallgatók jönnek az egyetemre, így ez egy folyamatos tanulási folyamat, miközben egy játék és verseny is egyben. Sok ötlet érkezik a hallgatóktól, és arra is törekednek, hogy viszonylag olcsón lehessen megoldani a feladatot. „Számos biztonsági előírásnak is meg kell felelniük ezeknek a járműveknek, hiszen a verseny szervezője felmérte, hogy ez nem gyerekjáték” – hangsúlyozta Tóth. Az elméleti sebességhatárok 50 kilométer fölöttiek, s a Mérnöki Kar hallgatói remélik, hogy ezt el is tudják érni. „Szerintem ez versenytársa lehet a hagyományos járműveknek, ha megfelelő módon fejlesztik. A világ számos helyén foglalkoznak már komolyan a pneumatika hasznosításánál, akár hibrid üzemmódban, akár közvetlen pneumatikus hajtásrendszerként” – tette hozzá Tóth István Tibor. Példát arra, hogy hol alkalmazzák a pneumatikát, az SZKT igazgatója természetesen a munkájából mondott, hiszen a trolibuszok ajtónyitó berendezése működik így.