Egyetem

Történelmi események és a holdfogyatkozás + FOTÓK

Történelmi események és a holdfogyatkozás + FOTÓK

2011. június 15., szerda
Történelmi események és a holdfogyatkozás + FOTÓK
Hosszú idő után ismét teljes holdfogyatkozást figyelhetünk meg, ráadásul egy olyat, amikor égi kísérőnk a földárnyék közepén halad át. Ennek megfelelően az árnyék a szokottnál is sötétebb lesz, viszont a nyári napfordulóhoz közeli időpontnak köszönhetően a Hold végig alacsonyan lesz látható, ráadásul a jelenség kezdetén, a részleges fázisban még a horizont alatt lesz. A Hold mélyen a nyári Tejút legpompásabb területeiben halad, de a városi fényektől mentes vidéki égen a Tejút szépségei, illetve a ragyogó nyári csillagképek csillagai is csak a teljesség egy órányi időtartama alatt lesznek láthatóak, egyébként a Hold fénye elnyomja őket. Égi kísérőnk majdnem négy nappal van túl a földközelségén, ezért az átlagosnál nagyobbnak látszik.

Mi is az a holdfogyatkozás?

Holdfogyatkozáskor a Hold belép a Föld árnyékába. Nem tűnik tehát el, mint napfogyatkozáskor a Nap, hanem narancsvörös színt ölt, mely a Föld légkörén át odaszóródó napfénytől származik. A ma esti látványosság során a Hold a Föld-árnyék közepén halad majd át, ezért az árnyék a szokottnál is sötétebb és hosszabb ideig lesz látható. A holdfogyatkozás összességében 100 percig tart majd, mely az elmúlt száz év leghosszabb fogyatkozásának számít. A következő teljes holdfogyatkozásra idén december 10-én kerül sor, amely csak 51 percig fog tartani.

Mit látunk majd?

Szegedről nézve a Hold fél kilenckor kel és a horizont felett így a kissé már kicsorbult Holdat láthatjuk. A Holdat teljesen fél tíz után éri el a Föld-árnyék, majd újabb 50 perc múlva éri el az árnyék közepét, azaz a legsötétebb részt. A teljes fogyatkozás egészen este 11-ig tart, majd hajnali egykor égi kísérőnk teljesen előbújik a félárnyékból is. A holdfogyatkozás közben 21:35 és 21:38 között a Nemzetközi Űrállomás fényes pontja fog elhúzni a csaknem elfogyott Hold felett, majd 23:11 és 23:14 között még egyszer látható lesz. Két nagyon fényes felvillanást is lehet majd észlelni, melyeket az Iridium távközlési műholdak okoznak nagyméretű napelemtábláikkal, így 22:43:25-kor északkelet felé 40 fok magasan, majd 23:11:34-kor nyugat-délnyugat felé 30 fok magasan lesz egy-egy rövid műhold-kifényesedés.

A fogyatkozások az antik világban

A mai kor emberének a holdfogyatkozás már csak egy szép látvány, azonban az ókorban sok esetben csatákat, vagy épp uralkodók sorsát dönthették el az előre kiszámított, vagy épp váratlanul bekövetkező égi események. A királylisták, krónikák és történeti művek nyújtotta adatok hiányosságait vagy bizonytalanságait leginkább a csillagászati jelenségekre vonatkozó közlések alapján tudjuk kiegészíteni, pontosítani vagy az adatok hitelét igazolni. A nap- és holdfogyatkozások ritka jelenségek, ha tehát ezekről hiteles hírt kaptunk, napra pontos dátumokat nyerünk. Az ókori görögség még nem ismerte a fogyatkozások kiszámításának módjait, viszont a babiloni csillagász-papok a Kr.e. 8. századtól már sikerrel kísérelték meg a jövőbeli holdfogyatkozások idejének meghatározását. Idősebb Plinius, aki a Vezúv nevezetes Kr.e. 79-es kitörésében, Pompeiben lelte halálát, természettudományos művében épp a hold- és napfogyatkozások vizsgálata során ismerte fel a Nap, a Föld és a Hold méreteit, valamint ezeknek egymástól való távolságára is tett utalásokat. De az ókori görögök a Föld Holdra vetülő árnyékának alakjából ismerték fel azt is, hogy gömb alakú égitestekről van szó.

A fogyatkozások történelmi jelentősége

A holdfogyatkozásról szóló feljegyzések kiváló támpontot szolgáltatnak ókori események pontos datálásához. Két antik ütközet időpontját is meg tudjuk állapítani. Kr.e. 331. szeptember 20-án a holdfogyatkozás éppen 11 nappal előzte meg a nevezetes gaugamélai összecsapást, amelyben Nagy Sándor utoljára zúzta szét a perzsa sereget, és lett ennek következtében a Perzsa Birodalom teljhatalmú ura. Holdfogyatkozást észleltek Kr.e. 168. június 20. éjszakáján is, melyre két napra Püdnánál a rómaiak szétverték a makedón király, Perszeusz hadát. Amikor Kolumbusz 1503-ban Jamaica partjaira vetődött, a bennszülöttek eleinte barátságosan fogadták, később azonban ez a viszony megromlott és a felfedezők már nem kaptak tőlük több élelmet. Abban az időben létezett egy német matematikus, Regiomontanus által szerkesztett csillagászati számításokat tartalmazó könyv, melyben Kolumbusz felfedezte, hogy 1504. február 29-én, közvetlenül holdfelkelte után holdfogyatkozás lesz. Kihasználva ezt a tudását, a helyi törzsfőnöknek elmondta, hogy az égiek megharagudtak a bennszülöttekre, mert nem adnak több élelmet nekik. Kolumbusz ígérete szerint, Isten ennek jelét is adja, mégpedig a már említett holdfogyatkozás formájában. Az előre „megjósolt” napon holdfelkelte után, hosszabb időre valóban eltűnt a hold. A feljegyzések szerint a bennszülöttek megrémültek a jelenségtől. Kolumbusz megígérte, hogy megpróbálja meggyőzni az égieket, és bezárkózott a hajókabinjába, ahol egy homokórával mérte a holdfogyatkozás hátralévő idejét, majd nem sokkal a vége előtt a törzsfőnök elé állva „visszaadta” a Holdat. Ettől kezdve ő és legénysége jól élt a szigeten, egészen Spanyolországba való visszautazásukig. Így tehát a történészek számára tehát felbecsülhetetlen segítséget jelenthet egy-egy esemény kapcsán lejegyzett nap- vagy holdfogyatkozás, mivel a fogyatkozásokat pontosan vissza lehet számolni, és ez által a mai időszámításunk szerinti rendszerben meg lehet adni egy keresett esemény dátumát.

Összeállította: Illés Tibor

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.