Mészáros Tamás: minden adott a Corvinus egyben tartásához

Sokféle változtatásról és racionalizálási javaslatról hajlandó tárgyalni a Budapesti Corvinus Egyetem az oktatási kormányzattal, de szeretné megőrizni az intézmény egységét - nyilatkozta Mészáros Tamás rektor a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. Mint mondta: értetlenül állnak az előtt, hogy valakiknek eszébe juthatott a Corvinus feldarabolása és megszüntetése (az oktatási államtitkár egyik péntek reggeli nyilatkozata szerint ugyanakkor a bezárásról szóló hírek nem igazak). A rektor úgy látja: minden háttér megvan az intézmény egyben tartására.

A költségtérítéses helyek számának hazai csökkentéséről azt mondta: ő magam óvatosabban csökkentené a létszámot, mint az a kiszivárgott munkaanyagban szerepel, de ez is egy járható út lehet. Arra viszont ügyelni kell, hogy az Európa 2020 stratégiában Magyarország is vállalt egyfajta arányt a felsőoktatásban végzettek számára vonatkozóan. „Nem szeretem, ha akárcsak munkaanyagokban is ilyen módon szerepel a Corvinus Egyetem, eddig jobb helyeken és más színben tüntettek fel bennünket. Ennek ellenére fontos, amit a sajtóban az oktatási államtitkár asszonytól hallottunk, nevezetesen, hogy a Corvinus Egyetemmel kapcsolatos javaslat még nagyon messze van a javaslattól, még hónapokig kell rajta vitatkozni. Ha ez így van, akkor tényleg érdemes lesz majd vitatkozni, bízom benne, hogy előbb-utóbb meg is szólítanak bennünket” - nyilatkozta

Mészáros Tamás

a Közbeszéd stúdiójában. Mint mondta: összeszedik azokat az érveket, amelyekkel alátámaszthatják, miért is szeretnének megmaradni egységes Corvinus Egyetemként. „Ennek minden háttere megvan; a humán erőforrás-háttér, a legjobb hallgatói háttér, és azok az eredmények, amelyeket a felvételiken és a tudományos diákköri konferenciákon elértünk; a Financial Times felsőoktatási rangsorában évek óta egész jó helyen szerepelünk, és tagja vagyunk olyan elit menedzsmentiskolák hálózatának, amelyből egy megszűnő egyetem kiesik. Egy egyetem rangját, márkanevét nagyon nehéz felépíteni még egyszer” - hangoztatta Mészáros Tamás.

A Corvinus sok mindenről kész egyeztetni

Mi nagyon sok mindenre készek vagyunk; vitatkozhatunk azon, lesz-e államilag finanszírozott hallgatónk és milyen arányban, bővítjük-e a költségtérítéses képzéseket, növeljük-e a felnőttképzések arányát, avagy próbáljunk meg külföldről hozni további hallgatókat – sok mozgástér van, amivel esetleg a költségvetés helyzetét könnyíthetjük. Ám ehhez a társaságot egyben kell hagyni, amelyik tradícióiban, eredményeiben, elfogadottságában egybe tartozik – érvelt a Corvinus rektora. Kérdésre válaszolva hozzátette: már 2000-ben is elhangzott egyetemüknek címezve az érvelés, hogy nem különálló szakegyetemekre, hanem több tudományágat is oktató egyetemekre van szükség. Mint mondta: 2004-től a Corvinus három tudományterületen oktat – agrár, műszaki és társadalomtudományi képzésük is van. „Ezt nem szeretnénk megtörni, végre egy igazi universitas vagyunk” - hangsúlyozta Mészáros Tamás. Hozzáfűzte: a tárgyalásokra készek, készek elfogadni bizonyos változtatásokat, de az előtt teljesen értetlenül állnak, hogy valakiknek eszébe juthatott a Corvinus tervezett módon való feldarabolása és megszüntetése – a gondolatok szerint. „Még egyszer mondom, örömmel fogadtuk az államtitkár asszony megnyilatkozását, hogy ez még nagyon távol van a javaslattól” - tette hozzá a rektor.

Sok egyetem van-e Magyarországon?

A megdöbbentően nagy intézményszám azért van, mert rengeteg egyházi és kisebb magániskola is ebbe a körbe tartozik. De ha azt nézzük, hogy az állami felsőoktatási intézményekre mennyi hallgató jut, akkor nem vagyunk olyan rossz helyen Európában; ötezer-négyszáz körüli hallgató jut egy államilag finanszírozott intézményre, két-három területen jobb Európa – hangoztatta a Corvinus rektora. Ennek ellenére maga is úgy látja: csökkenthető az intézmények száma, elsősorban minőségi alapon. „Úgy kellene szelektálni, hogy akiket bevonnak, az is emelje a minőséget. Mert a felsőoktatás versenyképességét csak ez segíti elő, nem pedig az, ha a költségekhez igazítjuk a kabátot” - hangzott az interjúban. Kérdésre válaszolva hozzátette: azokon a szakokon, amelyeknek a diplomájával vélhetően nem lehet majd elhelyezkedni a hazai munkaerő-piacon, a képzést a hallgatókkal lehetne megfizettetni. „Ha nem az adófizető állja valakinek azt a passzióját, hogy ilyen vagy olyan tárgyakat tanuljon, én ezt nem korlátoznám – de államként egy fillérrel nem járulnék hozzá, mert a hallgató sem járul majd hozzá az ország hasznosságához” - hangzott az érvelés. Elgondolkodtató és racionális javaslat tehát Mészáros Tamás szerint, hogy lesznek olyan szakok, ahol csak költségtérítéses helyek állnak majd rendelkezésre.

Mennyi államilag támogatott hely legyen a felsőoktatásban?

Ha ezt továbbgondoljuk, elképzelhető tendenciaként, hogy egyre kevesebb legyen az államilag támogatott és egyre több a fizetős férőhelyek száma a hazai felsőoktatásban? - kérdezte a Közbeszéd. Most megvan precízen, hogy a mai ötvenháromezerről harmincezerre szeretnék levinni az államilag támogatott támogatott finanszírozási létszámot. Én nem igazán tartanám jónak ezt a radikális változást – de biztos, hogy lehet csökkenteni, hiszen a demográfiai hullám is ez irányba mozdul el – vélte Mészáros Tamás. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Európa 2020 stratégiában Magyarország is vállalt egyfajta arányt a felsőoktatásban végzettek számára vonatkozóan – tette hozzá. „A versenyképesség záloga a tudás, emiatt óvatosabban és lassabban haladnék előre a létszámcsökkentéssel – de ez is egy olyan javaslat, ami támogatható” - nyilatkozta a Corvinus Egyetem rektora a Közbeszéd stúdiójában. (Forrás: Duna Televízió Pintér Attila, felelős szerkesztő)