A Harvard részecskefizikusa adott elő Szegeden + VIDEÓ, HANG

Csörgő Tamás professzor az USA-ban is büszke arra, hogy egy magyarországi kis faluból, Visznekről indulva lett nemzetközileg is elismert fizikaprofesszor.

A professzor eddigi életútja bizonyítja, hogy nagyon kicsi a világ: ma is Viszneken él, de a világhírű amerikai Harvard Egyetemen kutat. Most Szegedre, az SZTE Ságvári Endre Gimnáziumába látogatott, ahol az „ősanyag” utáni kutatás legfrissebb eredményeiről számolt be diákok, és a Szegedi Tudományegyetem több oktatója előtt. Előadását figyelemmel kísérte

Brückner Huba

, a Fulbright Alapítvány elnöke és

Antos László

, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke is. „Valóban kicsi a világ, és egyre kisebbek, egyre elérhetőbbek lettek a távolságok” – mesélt életútjáról portálunknak a világhírű professzor. „Kicsi korom óta Viszneken nevelkedtem, és most kutatásaimat az amerikai Harvard Egyetemen végzem. Szerencsés vagyok, hogy a kutatók, a fizikusok életét élhetem. Ám a sikerhez az is kell, hogy tudja valaki, hová tartozik. A viszneki mondás szerint pótolhatatlan, ha valaki olyan távolságra lakik a szüleitől, hogy papucsban is át lehet hozzájuk szaladni.”

Kvarkfolyadék a valaha mért legmagasabb hőfokon

Négybillió Celsius fokosnak, a nap középpontjánál kétszázötvenezerszer forróbbnak bizonyult az a folyadék természetű anyag, amelyet az Egyesült Államokban, a Relativistic Heavy Ion Collider (RHIC) területén, arany atommagok ütköztetésével hoztak létre először a világon. Már az is hatalmas tudományos szenzációnak bizonyult, amikor 2005-ben kiderült, hogy a Világegyetemet pár milliomod másodpercig kitöltő anyag tökéletes folyadékként viselkedett, és nem gáz halmazállapotú volt. A forró kvark-gluon „levesben” az Univerzum legalapvetőbb kötéseit közvetítő, az atommagok protonjait és neutronjait összetartó kvarkok és gluonok nagyon rövid időre kiszabadulnak az erős kölcsönhatás börtönéből, és egymásba ütközve tolongani és kollektív áramlást mutatva folyni kezdenek.

„Azzal, hogy sikerült megmérnünk a tökéletes kvarkfolyadék kezdeti hőmérsékletét, egy évtizedes munka gyümölcse ért be” – beszélt a mérések jelentőségéről Csörgő Tamás, aki jelenleg a

RHIC gyorsító PHENIX

kísérletében részt vevő magyar kutatók témavezető fizikusa. „Ma már tudjuk, hogy ennek az anyagnak a létrejöttéhez szükséges hőmérsékletnek közel a kétszeresét sikerült bizonyítottan elérnünk. Ezzel elindulhat a kísérletsorozat második nagy szakasza, amelyben megpróbáljuk meghatározni, hogy pontosan hogyan és milyen körülmények között kezdődik meg az a fázisátalakulás, amely a tökéletes kvarkfolyadékot létrehozza. Ha képesek leszünk ezt az átmeneti időszakot is megfigyelni, még többet tudhatunk meg a Világegyetem keletkezéséről. Fekete István írta, hogy a természet nagyobb csodákat produkál, mint amiket az ember el tud képzelni. Kutatásaink azt is bizonyítják, a természet lepipálja az emberi fantáziát, és ezért igazán érdemes a természetet olyannak megismerni, mint amilyen.”

Természettudományos Önképzőkör Mozgalom

A professzor előadása végén tett bejelentésével szeretné újraszervezni a Természettudományos Önképzőkör Mozgalmat, ami saját diákkorában nagyon inspiráló, szellemajtó-nyitogató tudományos műhely volt. Aggodalmat váltott ki belőle ugyanis a természettudományos, és a matematikaórák számának riasztó csökkenése. Ennek ellensúlyozására a magyar tudományos potenciál bölcsőjeként működhetnének az önképzőkörök, ahová a diákokhoz híres kutatók, tudósok is szívesen jönnek előadni a világ minden tájáról, a tanulók saját kedvenc témáikat mutatják be társaiknak a matematika, csillagászat, kémia, fizika világából. Már 2005 óta szerveznek a gyöngyösi Berze Gimnáziumban TÖK Táborok, melyek egyre nagyobb népszerűsége is inspirálta a professzort az önképzőkörök országos beindítására.

Elemi részecskék – játékosan

Kvarkok, leptonok, elektronok, müonok és neutrinók... ezek bizony egy kicsit ijesztően hangzanak. Azonban egy magyar diákok által fejlesztett játék segítségével könnyen emberközelbe hozhatók az elemi részecskék titokzatos világa is. A kutató fizikusok között is óriási népszerűségnek örvendő részecskefizikai kártyajátékban a lapok olyan elemi részecskéket jelképeznek, melyek a természet alapvető törvényei szerint kapcsolódhatnak egymáshoz. A játék 2010-ben megnyerte a Magyar Innovációs Szövetség Ifjúsági Díját, sőt nemzetközi figyelmet kapva a világ elsőszámú nehézionfizikai kutatóintézete, a

Brookhaven-i Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet

honlapja

Csörgő Judit, Török Csaba

és

Csörgő Tamás

által kifejlesztett játék bemutatásával köszöntötte a 2011-es évet.

Hallgassa meg Csörgő Tamás részecskefizikussal készített hanganyagunkat!