Baktériumokban tárolnának hatalmas mennyiségű információt a hongkongi Kínai Egyetem ifjú kutatói. Aldrin Jim, az intézmény biológiai tárolást kutató projektjének hallgatói instruktora a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) tekintélyes iGEM versenyében nyert aranyérmet programjával. A biológiai tárolás - vagy biotárolás - igen fiatal tudományág, amely azt tűzte ki célul, hogy élő szervezetekben tároljanak és titkosítsanak információkat. A hongkongi kutatás esetében a tároló az E. coli baktérium DNS-molekulája.
Mivel ezek a mikroorganizmusok folyamatosan szaporodnak, a szakemberek szerint akár évezredekig is tárolhatják a bennük ma elrejtett információkat. A csoport kidolgozta az adatok elrejtésének módszerét: darabokra vágják az információt, és különböző baktériumok sejtjeibe építik be azokat. Ehhez először eltávolítják a baktériumból a genetikai információt hordozó DNS-molekulát, majd azt enzimekkel úgy manipulálják, hogy a művelet után beépülve marad a többletinformáció is. Az eljárás hasonlít a genetikai módosításhoz, amellyel például GM-növényeket állítanak elő. Mielőtt egy-egy változtatást elvégeznek a DNS-láncban, a meglévő adatbázisokban ellenőrzik, hogy az új betűsorrend, azaz "változat" nem hordoz-e káros mellékhatásokat. Mivel az E.coli baktérium sejtjei igen kicsik, ezért ez a tárolási mód rendkívül kompakt. A kutatók szerint egy gramm baktérium 450 darab 2000 gigabájtos merevlemeznek megfelelő mennyiségű adatot képes tárolni. A kódolt, titkosított adatok megőrzésére három fokozatú biztonsági védelmet fejlesztettek ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.