Csillagászati kutatóbázis épülhet a Mátrában

Egy föld alatti csillagászati kutatóbázis, az Einstein Teleszkóp lehetséges európai helyszínei között található a Mátra is – derült ki egy keddi háttérbeszélgetésen a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Az Einstein Teleszkóppal a gravitációs hullámok észlelésére alapozott új tudományág, a gravitációshullám-csillagászat területén végeznének megfigyeléseket. A létesítmény lényegi része egy egyenként tíz kilométeres oldalú háromszögben elhelyezkedő csőrendszer, amelynek vákuummal kitöltött, mintegy öt méter átmérőjű járatai körülbelül száz méterrel a föld alatt húzódnának. A hatalmas kutatóközpontban a járatokban elindított lézersugarakkal vizsgálnák a gravitációs hullámok természetét. A mintegy négymilliárd euróba (1100 milliárd forintba) kerülő létesítmény megépítése még csak előkészítő szakaszában jár, jelenleg a helyszín kiválasztása van napirenden. Az Einstein Teleszkóp program résztvevői kedden és szerdán Budapesten, az MTA székházában tartják ez évi tudományos tanácskozásukat, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy az eddig felmerült 11 európai helyszín közül kiválasszák a négy legjobbat. "Erős közvetett bizonyítékunk van a gravitációs hullámok létezésére, közvetlenül azonban mind a mai napig nem sikerült megfigyelni a jelenséget. Erre várakozásaink szerint öt-hat éven belül sor kerülhet, és ez előfeltétele is az Einstein Teleszkóp megépítésének. Ha sikerrel járunk, a gravitációs hullámokra épülő csillagászat révén teljesen új képben láthatjuk majd az univerzumot" – fejtette ki

Jacques Colas

, az Einstein Teleszkóp programot koordináló Európai Gravitációs Obszervatórium igazgatója az akadémián tartott háttérbeszélgetésen. Magyarázata szerint a kutatóközpontot azért kell a föld alá helyezni, hogy a lehető legjobban ki lehessen zárni az emberi tevékenység, például a közlekedés keltette zajokat. A föld alatt ugyanakkor olyan helyet kell találni, ahol minimálisak a szeizmikus mozgások. Mindezeken túl jelentős technológiai fejlesztésekre is szükség van még, mert a vizsgálatok során kulcsfontosságú a precízió – hangsúlyozta Colas, aki szerint a teleszkóp 2025 körül kezdheti meg működését.

Rácz István

, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete (KFKI) Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete (RMKI) Gravitációelméleti Osztályának vezetője elmondta, hogy a mátrai beruházás nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is rendkívül előnyös lenne, környezeti kárt pedig egyáltalán nem okoz. "A csövek helyének kiásásakor hatalmas mennyiségű értékes ásvány kerülne a felszínre, a csőrendszer kiépítése jelentős ipari megrendeléseket generálna, a már működő kutatóközpont pedig semmilyen módon nem károsítaná az élővilágot, és természetesen egészségügyi kockázatokat sem jelentene". (Forrás:

index.hu

)