Jól „vizsgázott” a Szegedi Tudományegyetem, összességében mintegy háromszázzal több hallgatót sikerült felvennie az intézménynek, mint tavaly. Bár a helyi universitas ezzel elégedett lehet, az országos szinten immár végképp tarthatatlanná vált tanárhiánnyal neki is szembe kell néznie. Több mint 6215 államilag finanszírozott, és majdnem 1985 költségtérítéses hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől az SZTE-n - közölte Pukánszky Béla, az egyetem oktatási rektorhelyettese a pénteki sajtótájékoztatón. Vannak kiugró számok, így például a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar jelentősen gyarapodott hallgatókkal, a felsőfokú szakképzései is népszerűek. Augusztus 10-ig lehet jelentkezni pótfelvételire, ekkor már a fennmaradó helyekre csak költségtérítésesként lehet bekerülni. A rektorhelyettestől megtudtuk, a legtöbb kar hirdet majd pótfelvételit, a népszerű szakok közül viszont vélhetően több nem él már ezzel az eséllyel, így például az informatika szak valószínűleg nem felvételiztet újra. Az utóbbi két évben az államilag finanszírozottak számának csekély mértékű csökkenése és a költségtérítésesek növekedése volt megfigyelhető, örvendetes, hogy idén ez az arány megfordult - összegzett Szabó Gábor rektor. A pontszámátlagok tendenciálisan növekedtek, így átlagosan 350 körüli pontszámmal lehetett bejutni az egyetemre. Szabó Gábor ugyanakkor hangsúlyozta: a legalsó ponthatár mindig statisztikai adat, nincs igazi jelentősége. A rektor portálunknak arra is kitért, nem elégedettek a jelenlegi felvételi rendszerrel, hiszen általában nem azokat a kompetenciákat méri, amelyekre az egyetemnek - és a mögötte álló munkaerőpiacnak - szüksége lenne. A sajtótájékoztatón azt is közölték, államilag támogatott helyre az országban a legtöbb hallgatót – több mint 1500 diákot – a szegedi egyetem Természettudományi és Informatikai Karára vették fel; az informatikai-műszaki képzési területre jelentkezők száma biztatóan emelkedik, ugyanez nem mondható el ugyanakkor a tanárképzésről... Nem vészharang: bizonyos tanárszakok megszűnése fenyeget!
Nem speciálisan csak a szegedi egyetemet érintő probléma, a rektor és a rektorhelyettes pénteki sajtótájékoztatóján mégis kitért a tanárképzés katasztrofális helyzetét mutató számadatokra. „A természettudományos tanárképzés lényegében megszűnt” - közölte Szabó Gábor. 15 tanárjelöltet vettek fel erre a területre, 8 matematika-, 3 biológia- és 4 földrajztanárt. Régóta kongatják a fizikatanárok vészharangját, idén egyetlen hallgató sem lesz. A Bologna-típusú tanárképzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hasonló gondok fognak jelentkezni hamarosan a bölcsészterületen is. Ezért a rendszer sürgős felülvizsgálásra szorul - hangsúlyozta a rektor. Az oktatáspolitikára vár a strukturális változás megoldása, de legalább ilyen fontos a tartalmi megújítás is, amely pedig a felsőoktatás feladata lesz. A Bologna felesleges formális korlátokat szab a képzésnek, nem kérdés immár a változtatás szükségessége, csak az, mikor következik ez be - emelte ki Szabó Gábor. Pukánszky Béla hozzátette: a régi típusú főiskolai tanári diplomával rendelkezők még szívesen jelentkeznek egyetemi oklevél megszerzésére. Az is hozzátartozik a képhez, hogy a pedagóguspálya többi része - óvodapedagógusok, gyógypedagógusok stb. - nem mutat ilyen visszaesést. Szabó Gábor hangsúlyozta: sürgős lépések kellenek a képzés tartalmi megváltoztatásának irányába is, hogy korszerű ismereteket kapjanak a hallgatók. A rektor végül megjegyezte, félrevezetőek azok a hírek, hogy munkanélküli tanárok jönnek ki az egyetemről. Ez jóllehet az egyik oldalon igaz, a másik oldalon viszont vannak olyan tanárszakok, amik léte veszélybe került a hallgatóhiány miatt.
