A szegedi rektor a Magyar Rektori Konferencia élén

A kutatás és az innováció fejlesztését, a teljesítmény- és minőségorientált finanszírozás bevezetését nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) szerdán hivatalba lépett elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.

Az MRK leköszönő elnöke,

Rudas Imre

a sajtó képviselői előtt ünnepélyesen adta át az elnöki tisztséget jelképező címeres láncot a szegedi intézményvezetőnek. A konferencia plénuma tavaly választott meg társelnöknek

Szabó Gábort,

a Szegedi Tudományegyetem rektorát. Az MRK leköszönő elnöke, Rudas Imre a sajtó képviselői előtt ünnepélyesen adta át az elnöki tisztséget jelképező címeres láncot a szegedi intézményvezetőnek, akit a konferencia plénuma 2008-ban választott meg társelnöknek. A társelnökből elnökké lett rektor egy évig lesz az MRK elnöke. Szabó Gábor az intézmények finanszírozását a teljesítményük, azaz a kibocsátott hallgatók elhelyezkedési rátája, a nemzetközi elismertség és a pályázati sikerek alapján, a K+F- és innovációs aktivitás alapján határozná meg. Az intézményvezető fontosnak tartotta a magyar felsőoktatás nemzetközi népszerűsítését, valamint annak előmozdítását, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az intézmények között mihamarabb jöjjenek létre az egyetemi, főiskolai vagyonokkal kapcsolatos vagyonkezelési szerződések. Az MTI kérdésére a magántőke bevonásával megvalósuló PPP-fejlesztésekkel kapcsolatos finanszírozási gondokról az elnök azt mondta, hogy az érintett intézmények problémáinak megoldására konszenzus körvonalazódott.

Manherz Károly

felsőoktatási szakállamtitkár hozzátette: a tárcánál dolgoznak azon, hogy megoldják a pénzügyi problémákat, kiegészítsék a hiányzó forrásokat. Három intézmény jelezte, hogy komoly gondja van - mondta, de ő nem lát olyan veszélyt, hogy ellehetetlenülnének intézmények emiatt. Az MRK új elnöke szólt arról is, hogy az egyetemek és főiskolák elsődleges célnak tekintik a munkahelyek megtartását és a közalkalmazotti státusz tekintélyének megőrzését. A felsőoktatásban a közalkalmazottak száma a határán van annak, ami a feladatok teljesítéséhez szükséges. Kitért arra is, hogy szorosabb együttműködést kezdeményez a hallgatói érdekképviseletekkel és a határon túli magyar intézményekkel. Ennek keretében a tervek szerint 2010 tavaszán az MRK plenáris ülését az összes magyar rektor részvételével Kolozsváron rendeznék meg. Rudas Imre leköszönő elnök kiemelte: az MRK szervezete szabályosan működik, gazdálkodása stabil, kiegyensúlyozott. Megemlítette az elmúlt évi tevékenységükből a Bologna-folyamat értékelését és az alapszakok felülvizsgálatát. Utóbbi kapcsán minimális változtatásokat javasoltak - mondta, hozzátéve: meg kell várni, amíg a teljes ciklus kifut. Szólt még arról, hogy a rektori konferencia javaslatára 200 pontra nő jövő évtől a felvételi ponthatár, amit a minőség irányába ható intézkedésként jellemzett. Rudas Imre felolvasott egy felhívást is, amelyben - a nehéz gazdasági helyzetre tekintettel - kezdeményezte a rászoruló hallgatók megsegítésére pénzügyi alap létrehozását. A részleteket később dolgozzák ki, az alapba ugyanakkor a régi és az új MRK-elnök egyaránt felajánlotta egyhavi professzori illetményét.