Pollenkoncentráció - húsz év óta mérjük

Szeged az ország legmélyebben fekvő területei közé tartozik, ezzel is magyarázható, hogy igen magas a város levegőjében a pollenkoncentráció - tudtuk meg Juhász Miklós, a szegedi Euroregionális Polleninformációs Szolgálat vezetőjétől, címzetes egyetemi tanártól, aki csütörtökön abból az alkalomból tartott előadást, hogy húsz éves a szegedi aerobiológiai kutatás.

A professzor az MTESZ-székházban (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) tartott előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt húsz évben miként működött az Euroregionális Polleninformációs Szolgálat és általában Szegeden az aerobiológiai kutatás - a kettő ugyanis egymástól nem különíthető el.

Juhász Miklós

egyetemi oktatóként az allergiát okozó virágporszemeket kezdte kutatni, és ennek „mellékterméke" volt az, hogy az eredményeket a nagyközönség számára is elérhetővé tették. Szegeden és Csongrád megyében a professzor hetenként írta a pollenjelentéseket, amelyekről kezdetben csak a Délmagyarországból, vagy más, akár országos lapokból értesülhettek az érdeklődők, 2000-től pedig már

az interneten is olvashatók

. A professzor bemutatta, hogyan működik a szolgálat: hogyan állítják fel a pollencsapdákat, hogyan vizsgálják a virágporszemeket mikroszkóppal, melyek azok a legismertebb pollentípusok, amelyek Szeged levegőjében előfordulnak. Az előadó nemcsak a virágporszemekről szólt, hanem a levegőben szálló gombaspórákról is, ugyanis ezek szintén okozhatnak allergiát. Szegeden a pollenkoncentráció igen magas, ugyanis a Tisza-parti város az ország legmélyebben fekvő területei közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy szinte megülepszik itt a levegő. Éppezért Szegeden mindig magas volt általában a pollenkoncentráció - lényeges magasabb, mint például Budapesten -, de kifejezetten a parlagfűé is igen magasnak mondható. A parlagfű mellett a pázsitfüvek virágporszemei is hosszú időn keresztül allergiát okozhatnak - a vadonélő füvek, gabonafélék ugyanis mezőgazdasági területen mindenütt előfordulnak. Most tavasszal a fák virágoznak, ezek viszont nem jelentenek annyira komoly problémát - nincs is nagyon sok pollen a levegőben, és nem is annyira allergének a virágporszemek, mint a füveknél és a gyomoknál - magyarázta a professzor. Az Euroregionális Polleninformációs Szolgálat elsősorban tájékoztatást végez, vagyis a meteorológiai jelentésekhez hasonlóan megállapítja és közli a levegő pollenkoncentrációját. A parlagfű elleni küzdelemben Juhász Miklós maga is kivette a részét, ugyanis rengeteg cikket írt és előadást tartott a témában, és a munkája révén is egyre több emberben tudatosult, hogy a parlagfű milyen komoly veszélyt jelent az ország számára, és irtással, visszaszorítással védekezni kell ellene. Lényegében Juhász Miklós kezdte el az aerobiológiai kutatást Magyarországon. Immár húsz év óta vannak Magyarországon olyan pontos adatok, amelyeket modern pollencsapdákkal kaptak. A szegedi egyetem Növénytani Tanszékének akkori tudományos bázisa elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a pollenszemekről egy aránylag kerek képet kapjanak - tudtuk meg a professzortól. Juhász Miklósnak eddig csak az aerobiológiai kutatással kapcsolatban 134 publikációja jelent meg, ebből a 46 angol nyelvű arról tanúskodik, hogy nemzetközi érdeklődés is mutatkozott az ilyen irányú munkák iránt.