Szuperlézer építésére pályázik Magyarország szegedi helyszínnel

Négy tudományterületen is jelentős áttörést hozhat az az angol elnevezésének (Extreme Light Infrastructure) rövidítése alapján ELI-nek hívott lézeres kutatóközpont, amelynek megépítésére Magyarország is pályázik szegedi helyszínnel - közölte Szabó Gábor akadémikus szerdán a csongrádi megyeszékhelyen.

Az ELI egyike az Európai Unió 2015-ig tervezett harmincöt tudományos nagyberuházásának. A fejlesztés teljes költsége mintegy 100 milliárd forint, ennek 60 százalékát fedezi az EU, a fennmaradó rész pedig hazai forrás lenne - mondta a professzor a Szabadegyetem - Szeged harmadik szemeszterének nyitóelőadásán.
A Szegedi Tudományegyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének oktatója elmondta: az ELI olyan lézeres központ lesz, amelyben a tervek szerint a jelenleg Franciaországban, illetve az USA-ban épülő rendszereknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis az ELI által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre jutatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét.
A tudós által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusok állíthatók majd elő, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok.
Az ELI-t lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni. Ezzel a technológiával a jelenlegi módszereknél egységnyi távolságon húszezerszer nagyobb feszültségkülönbséget lehet előállítani. Ennek többek között az orvostudományi alkalmazásokban lesz igen nagy jelentősége, mivel a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására nyílik így lehetőség - tudatta Szabó Gábor.
A kutatóközpont azonban az orvostudománynak nemcsak terápiás, hanem diagnosztikai területén is áttörést hozhat. A nagyteljesítményű lézerrel olyan röntgensugárnyalábok állíthatók majd elő, melyekkel sokkal kontrasztosabb és részletgazdagabb felvételek készíthetők. Ezzel mód nyílhat például a daganatok igen korai stádiumú felismerésére is - fogalmazott az akadémikus.
A professzor közölte, hogy a központban több "egzotikus fizikai kísérlet" elvégzésére is mód nyílik majd: például olyan módszer kidolgozására, amellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké.
Szabó Gábor szerint Magyarország jól indul a központ megépítésére, de a verseny nagyon erős, hiszen a pályázok között van Franciaország, Románia, Csehország, illetve Nagy-Britannia is.