Több kártérítés a Down-szindrómásoknak és szüleiknek

Úgy értesültünk, hogy jelentős változás állt be az orvosi műhiba következtében fogyatékossággal született gyermekek kártérítési lehetőségeit illetően. Erről a témáról kérdezzük Varga-Orvos Zoltán egészségügyi szakjogászt, orvos-jogászt.

Orvosi értelemben minek köszönhető az, hogy valaki fogyatékossággal születik?

Az, hogy valaki fogyatékossággal – például Down-szindrómával –, fejlődési rendellenességgel (nyitott gerinc) születik vagy a szülés során szenved egészségkárosodást – ilyen az oxigénhiányos agykárosodás – az esetek túlnyomó részében a sorsnak köszönhető.

Mekkora eséllyel születhet egy gyermek Down-szindrómásnak?

A hazai statisztika szerint az édesanya 20 éves kora esetén kb. 1660 születésre, 30 éves kora esetén kb. 1000 születésre jut egy Down-szindrómás baba. A 35 éves anyáknak már azzal kell számolnia, hogy kb. minden 350. baba Down-szindrómásan születik, 38 évesen pedig az arány már kb. egy a 150-hez. Jól látszik tehát, hogy az anyai életkor előrehaladásával az esély nő.

Amennyiben a Down-szindróma a sorsnak köszönhető, mi keresnivalója van a jognak egy ilyen helyzetben?

A jognak ott van keresnivalója, ha a magzat fogyatékosságát az anyaméhben a várandósgondozás során nem fedezik fel, vagy a szülést nem megfelelő módon vezetik le, amely az esetek egy részében orvosi mulasztást (orvosi műhibát) valósít meg. Az orvosi műhiba következtében az anya nem élhet a terhesség-megszakítás jogával vagy helytelen szülésvezetés miatt a baba megsérül, így az anya fogyatékos, sérült gyermeket kényszerül világra hozni, felnevelni, amelynek költségei jóval magasabbak egy egészséges gyermek felnevelésének költségeihez képest. A szülők ezért kártérítésre jogosultak, hiszen ők is károsultak.

Bizonyosan sokan szeretnék elkerülni, hogy egy ilyen perre szükség legyen. Milyen szűréseken derülhet ki, hogy Down-szindrómás a magzat?

Több módszerrel lehetséges a Down-szindróma kiszűrése. Az egyik az ultrahang, a másik az úgynevezett AFP-vérszintjének mérése, a harmadik pedig a kromoszóma vizsgálat. Ultrahanggal a tarkóredő-vastagság ellenőrzése a 12. héten, az orrcsont hiányának szűrése a 14. és 20. hét között már eredményt mutathat. Az AFP-szűrésre a terhesség 16-19. heteiben kerül sor. Kromoszómavizsgálatra a méhlepényből a 12. héten, a magzatvízből 17. és. 20. hét között nyerhető minta.

Ha ezek a vizsgálatok mégsem helyesen zajlottak le, milyen kártérítésre jogosultak a szülők?

Az orvosi műhiba következtében fogyatékosan született gyermekek szülei (tehát mind az anya, mind az apa) úgynevezett nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) és vagyoni kártérítésre egyaránt jogosultak.

Mekkora összegű nem vagyoni kártérítésre jogosultak a szülők?

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) azoknak a pénzben nem kifejezhető életlehetőségeknek a pénzbeli kompenzálására szolgál, amelyeket a szülők azért vesztettek el, mert gyermekük nem egészséges. Így például gyermekük nem lehet első az osztály szavaló versenyén, nem támogatja őket idős korukban, állandó felügyeletre és ellátásra szorul, nem lehet egyedül hagyni és a sort még sokáig lehetne sorolni. A szülők 10 milliós nagyságrendű nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) jogosultak személyenként.

Mekkora összegű vagyoni kártérítésre jogosultak a szülők?

A vagyoni kártérítés a pénzben kifejezhető károk pénzbeli kompenzálására szolgál. Ilyen kárnak tekinthető pl. a fogyatékos gyermek miatt szükségessé váló lakás átalakítás, gépjárművásárlás, gyógyíttatás, kerekesszék, gyermekfelügyelet költségei, és a sort még sokáig lehetne sorolni. Összességében ezt a fogyatékos gyermek egész életére számolva, ez sok 10 millió forintot jelent.

Egy példával megvilágítva: ha egy egészséges gyermek felnevelésének költsége 20 millió forint, egy fogyatékos gyermek felnevelésének költsége 50 millió forint, akkor a szülők a teljes 50 millió forintra jogosultak, nem csupán a két összeg különbözetére, azaz 30 millió forintra.

Évente mennyi orvosi műhiba pert indítanak Down-szindrómás gyermekek születése miatt?

Az utóbbi fél évtized alatt évente átlagosan 15 ítéletet találunk, amely Down szindrómások ügyében határozott. A pontos számok azonban nem ismertek, mert csak azok az ügyek hozzáférhetőek, amelyek legalább az Ítélőtáblákig vagy a Kúriáig feljutnak. Azok az ítéletek nem szerepelnek, amelyek alsóbb fokon, azaz a Járásbíróságokon vagy a Törvényszékeken zárulnak.

Az orvosi műhiba perek mekkora hányadát nyerik meg a károsultak?

A kellően előkészített ügyek túlnyomó részét a páciensek nyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemények esetében indít pert az ügyvéd.

Szükséges-e a károsultaknak előzetesen ügyvédi költséget fizetni egy ilyen per esetében?

Az orvosi műhiba perekben előzetesen tipikusan nem szükséges fizetni. Ha a pert a károsult megnyeri, akkor utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti. Az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek is csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert.

Mennyi ideig tart tipikus esetben egy orvosi műhiba per?

Két-három évig tipikusan. A per időtartama nagyban függ a per során kirendelt szakértői vélemények elkészültének gyorsaságától.

Részt kell-e venni páciensként vagy hozzátartozóként a bírósági tárgyalásokon?

Legalább egyszer igen. A károsult egyszeri személyes meghallgatása után az ügyvéd megjelenése elégséges.

Kit kell perelni orvosi műhiba miatti kártérítési igény okán?

Az egészségügyi szolgáltatót (klinikát, kórházat). A műhibát elkövető orvos vagy más egészségügyi dolgozó a polgári perben csak tanú, azaz nem az orvos személye ellen irányul a per, nem is ő fizeti a kártérítést, hanem a kórház és/vagy biztosítója.

Mennyi ideig követelhet kártérítést a páciens a bíróságon az orvosi műhiba okán?

Öt éven túlmenően is. Az öt éves általános elévülési idő megnyújtható.

Milyen ügyvédet célszerű választani egy orvosi műhiba perben való jogi képviselet ellátására?

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Célszerű olyan orvos-jogász megbízása, aki ennek az orvosi és jogi tudásnak is egyaránt a birtokában van és egészségügyi szakjogász végzettséget szerzett.